Bakonyér mellől [antikvár]

Részlet: AJÁNLÁS. Mikor egy fiatal iró az olvasóközönség szive-leikéhez vezető rögös és tekervényes úton az első lépést teszi meg, mindent rózsaszínű szemüveggel nézve, optimista lélekkel, reménnyel telt szivvel közeledik feléje Az olvasóközönség ellenben bizonyos megrögzött szkepszissel, gyanakvó tekintettel, sokszor alaptalan pesszimizmussal várja őt. Majd fölteszi a szokásos kérdéseket: „Vajh ki ö és merre van hazája ?" Honnan jött ? Hová megy ? S mit hozott ? A választ e nem hallható kérdésekre én próbálom megadni, aki nemcsak a könyvén keresztül ismerem e verskötet szerzőjét, hanem a szerző egyéniségén keresztül értettem és szerettem meg minden Írását. Hogy ki ő? A reményeknek és csalódásoknak, a küzdelmeknek és szenvedéseknek embere. Nem lázongó, de megnyugvó, nem kétségbeesett, de bizakodó lélek. Hazája a Bakonyér mellett van, mint azt verskötetének címlapja is mutatja Egyenesen az iskolából jött, honnan a költészet elméleti és gyakorlati szeretetét, az ideálokért való rajongást s a dekadencia megvetését hozta magával. Hogy hová megy, hova ér el, azt inkább az olvasó döntse el, ha megfelelünk Tóth Géza e válogatott 43 verséből arra, hogy mit hozott s mit ígér?