kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ady Endre - Csillagok csillaga [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/920/2183920.jpg "Ady Endre - Csillagok csillaga [antikvár]")
Csillagok csillaga [antikvár]
Ady Endre, Alexandru Toma, Benjámin László, Carl Sandburg, Dan Desliu, Gábor Andor, Gyemján Bednij, Ivan Goran Kovacsics, Iván Gyagyukov, Ivan Vazov, Jankovich Ferenc, Jiri Wolker, Johannes R. Becher, Josef Hora, József Attila, Juhász Gyula, Kassák Lajos, Kis Ferenc, Kiss József, Komját Aladár, Konsztantyin Szimonov, Kónya Lajos, Leonyid Pervomajszkij, Leopold Staff, Maria Banus, Migjeni, Nazim Hikmet, Nicolas Guillen, Nyikoláj Tyihonov, Nyikoláj Usakov, P. O. Hviezdoslav, Pablo Neruda, Pákozdy Ferenc, Paul Eluard, Radnóti Miklós, Raul Gonzalez Tunyon, Simon István, Szüdi György, Tóth Árpád, V. Majakovszkij, Váci Mihály, Várnai Zseni, Verhaeren, Wladyslav Broniewski
Évezredek óta folyik a gigászi küzdelem az elnyomók és elnyomottak között. Eszmék, jelképek, jelszavak születtek és koptak el a sokszor kilátástalan küzdelemben. Úri kezek mocskolták be a hajdan világmegváltást hirdető keresztet, és a "szabadság-egyenlőség-testvériség" zászlaját is hamar kiragadták a felszabadulni vágyó tömegek kezéből...Majd vad gyűlölködéssel rontottak egymásra a megtévesztett nemzetek... de ez sem hozta meg az elnyomottak boldogságát... Az eszme, a szimbólum változott, de az...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1580 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Évezredek óta folyik a gigászi küzdelem az elnyomók és elnyomottak között. Eszmék, jelképek, jelszavak születtek és koptak el a sokszor kilátástalan küzdelemben. Úri kezek mocskolták be a hajdan világmegváltást hirdető keresztet, és a "szabadság-egyenlőség-testvériség" zászlaját is hamar kiragadták a felszabadulni vágyó tömegek kezéből...Majd vad gyűlölködéssel rontottak egymásra a megtévesztett nemzetek... de ez sem hozta meg az elnyomottak boldogságát... Az eszme, a szimbólum változott, de az elnyomás maradt. A gőgös úri paloták egyre magasodtak, s árnyékukban egyre ijesztőbben nőtt a nyomor... Szinte öröknek, megmásíthatatlannak tűnt már ez a fonákul berendezett világ, amikor a komor égboltozaton fenyegetően és biztatóan feltűnik a hajnalt hirdető vörös csillag. Erősödő fényénél lassan egymásra talál minden nyomorult, minden elnyomott, és az ország-határokon át, támaszt, küzdőtársat keresve, egymás felé nyúlnak és egymásra találnak végre a kérges munkáskezek. A sok munkáskéz összefogása roppant erő... Megremeg tőle az egész úri világ, de felegyenesedik minden üldözött...
Termékadatok
Cím: Csillagok csillaga [antikvár]
Szerző:
Ady Endre
,
Alexandru Toma
,
Benjámin László
,
Carl Sandburg
,
Dan Desliu
,
Gábor Andor
,
Gyemján Bednij
,
Ivan Goran Kovacsics
,
Iván Gyagyukov
,
Ivan Vazov
,
Jankovich Ferenc
,
Jiri Wolker
,
Johannes R. Becher
,
Josef Hora
,
József Attila
,
Juhász Gyula
,
Kassák Lajos
,
Kis Ferenc
,
Kiss József
,
Komját Aladár
,
Konsztantyin Szimonov
,
Kónya Lajos
,
Leonyid Pervomajszkij
,
Leopold Staff
,
Maria Banus
,
Migjeni
,
Nazim Hikmet
,
Nicolas Guillen
,
Nyikoláj Tyihonov
,
Nyikoláj Usakov
,
P. O. Hviezdoslav
,
Pablo Neruda
,
Pákozdy Ferenc
,
Paul Eluard
,
Radnóti Miklós
,
Raul Gonzalez Tunyon
,
Simon István
,
Szüdi György
,
Tóth Árpád
,
V. Majakovszkij
,
Váci Mihály
,
Várnai Zseni
,
Verhaeren
Wladyslav Broniewski
Kiadó: Zrínyi Honvéd Kiadó
Kötés: Könyvkötői papírkötés
Méret: 120 mm x 180 mm
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.)
Huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága (tragikus balesete?) körül is találhatóak ellentmondások.
József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála (1875-1919) mosónő. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; 1912-ben tért vissza Budapestre. A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkíséri a fájdalom. Jolán férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerkedett Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. verséért eltanácsolták. A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben hazatért Budapestre. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. Kosztolányi Dezső segítő barátságát is élvezhette. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. 1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával.A Szép Szó egyik szerkesztője lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Dec. 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.
Huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága (tragikus balesete?) körül is találhatóak ellentmondások.
József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála (1875-1919) mosónő. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; 1912-ben tért vissza Budapestre. A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkíséri a fájdalom. Jolán férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerkedett Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. verséért eltanácsolták. A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben hazatért Budapestre. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. Kosztolányi Dezső segítő barátságát is élvezhette. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. 1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával.A Szép Szó egyik szerkesztője lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Dec. 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.
Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar–francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............