Csillagtalan az est [antikvár]

Részlet: ÁRADÓ FOLYÓK Perzselő nyár, szikkadt föld, aszály, Lángra lobbant szikrák, égő határ. Esőért kiállt a föld, szomjas a növény, Folyók medrében apad a víz, sekély. Duna parton fűzfa tövében, Pihenők a fűben heverésznek. Áll a levegő, szellő sem rebben Tüzel a Nap a felhőtlen égen. Nem messze a vízben kis sziget. A nádasban vadkacsák költenek. Fiókáik úsznak ide, oda, Sirályok vadásznak a halakra. Hirtelen támad, felhőket kerget a szél, Villám csapdos, dörög, beborul az ég. Elbújt a Nap, itt a vihar, a sötétség. Menekülnek a nyaralók, kiürül a stég. Felhőszakadás, nem esik, ömlik az eső. Egybefolyt évszakok, szélsőséges idő. Zuhogó víztől megtelik a meder. A folyók vize elindul, s útra kel. Vágtat, hömpölyög, átlépi a partot, Elba vize már városokban bolyong. A Moldva mossa emberek otthonát. A Duna vár, medre mellett csordogál.