Bővebb ismertető
Részlet:
Engem is hív a Föld,
Felém is tárja karjait
S mutatja barna keblét.
Én is látom, hogy fénylik arra a tenger,
Hogy fénylik arra az ég,
Felém is szállnak a vágyak onnan,
Nékem is dalolnak a vágymadarak,
Érzem én is ős-Kelet sóhaját,
Megpihen forró szivemen
És még forróbbra hevíti benne a lángot,
Og én is, én is szeretnék szállni,
Levetni a sötét ruhákat,
Öltözni ujjongó, dús, ragyogó szinekbe,
Magamhoz ölelni a tenger mámorát
S a régi emlékek csodavárosát.