Bővebb ismertető
Részlet:
MEZTELEN ÉLET
A kormos vasöntőműhelyek fölött az éj izzik,
mint az olvadó érc. Sistereg és morajlik.
Kint a fekete horizonton túl
véres és szörnyű a némaság.
A vak éjszakából roppant madarak
úsznak el, mind magasabbra lebegve,
s a végtelen utaknál messzebb ér a szárnyuk.
Nyomukban sűrű, képtelen és nehéz
sötétség jön, fényektől idegenül,
a félelmek mélységes csendje,
iszapos tenger, fojtó sűrűség,
s példátlan iszonyat.