kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Aczél Tamás - Négy nemzedék [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/412/4860412.jpg "Aczél Tamás - Négy nemzedék [antikvár]")
Négy nemzedék [antikvár]
Aczél Tamás, András Endre, Áprily Lajos, Balázs Béla, Benjámin László, Bereczely A. Károly, Bóka László, Cseres Tibor, Csorba Győző, Darázs Endre, Derzsi Sándor, Devecseri Gábor, Ertsey Péter, F. Nagy László, Faludy György, Fazekas László, Fodor József, Füst Milán, Gábor Andor, Gellért Oszkár, Gyarmati Erzsébet, Hajnal Gábor, Hegedűs Zoltán, Heltai Jenő, Hollós Korvin Lajos, Illyés Gyula, Jankovich Ferenc, Jánosy István, Jékely Zoltán, Karinthy Gábor, Kassák Lajos, Képes Géza, Keresztúry Dezső, Keszthelyi Zoltán, Komjáthy Aladár, Kopré József, Kormos István, Kuczka Péter, Lakatos István, Pilinszky János, Rába György, Rákos Sándor, Rónay György, Rozgonyi Iván, Samu János, Sík Sándor, Somlyó György, Spira György, Szabó Lőrinc, Szabó Magda, Szemlér Ferenc, Szép Ernő, Szűts László, Takáts Gyula, Toldalagi Pál, Tompa László, Tóth Eszter, Tóth Gyula, Vajda Endre, Várnai Zseni, Vas István, Vasvári István, Végh György, Vészi Endre, Vidor Miklós, Weöres Sándor, Zelk Zoltán
Nehéz szívvel válik meg a szerkesztő attól az éppen nem könnyű, vagy hálás, de annál izgalmasabb feladattól, amit számára az élő magyar líra antológiájának összeállítása jelentett. Nehéz szívvel, hisz hónapok során váltak társaivá e versek, zenéjükkel, váltakozó, de még kihagyásaiban is ellenállhatatlan sodrásukkal töltvén be napjait, mint valami folyó, melynek életét, nem-költő létére, mégis, lassacskán a magáénak kezdte érezni. Meg kell vallania, hogy bármennyire ismerte az élő magyar...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2980 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Nehéz szívvel válik meg a szerkesztő attól az éppen nem könnyű, vagy hálás, de annál izgalmasabb feladattól, amit számára az élő magyar líra antológiájának összeállítása jelentett. Nehéz szívvel, hisz hónapok során váltak társaivá e versek, zenéjükkel, váltakozó, de még kihagyásaiban is ellenállhatatlan sodrásukkal töltvén be napjait, mint valami folyó, melynek életét, nem-költő létére, mégis, lassacskán a magáénak kezdte érezni. Meg kell vallania, hogy bármennyire ismerte az élő magyar lírát, igazi bőségéről, színességéről és tartalékairól csak most, ez antológia szerkesztése közben tudott meggyőződni. De épp e meggyőzetése készteti arra, hogy a magyar lírát, ahogyan az Ady óta egyre meglepőbb változatokkal, egyre árnyaltabban kibontakozott: Európa legmagasabb színvonalú, legspontánabb, s tehetségekben is, remekművekben is leggazdagabb lírájának tartsa!
Ez a gazdagság nem csupán a tehetségek, de az ígéretek nagy számában mutatkozik. S melyik szerkesztőnek nem kedvesebb egy izgalmas ígéret, száz kibontakozott tehetségnél? Sajnos, épp ez az öröme telhetett be legkevésbbé: könyvének kényszerű szigorral megszabott mérete nem tette lehetségessé, hogy számos olyan költő, - fiatalok és idősbek egyaránt -, akikre tehetségük miatt felfigyelt, helyet kaphassanak ebben a kötetben; számos olyan költő hiányzik belőle, kikkel a mű második, később megjelenő kötetében találkozik majd az olvasó. Abban a kötetben a vidéki költőket több hely illeti majd meg, valamint a szomszédos államok területén élő magyar költőket is.
Termékadatok
Cím: Négy nemzedék [antikvár]
Szerző:
Aczél Tamás
,
András Endre
,
Áprily Lajos
,
Balázs Béla
,
Benjámin László
,
Bereczely A. Károly
,
Bóka László
,
Cseres Tibor
,
Csorba Győző
,
Darázs Endre
,
Derzsi Sándor
,
Devecseri Gábor
,
Ertsey Péter
,
F. Nagy László
,
Faludy György
,
Fazekas László
,
Fodor József
,
Füst Milán
,
Gábor Andor
,
Gellért Oszkár
,
Gyarmati Erzsébet
,
Hajnal Gábor
,
Hegedűs Zoltán
,
Heltai Jenő
,
Hollós Korvin Lajos
,
Illyés Gyula
,
Jankovich Ferenc
,
Jánosy István
,
Jékely Zoltán
,
Karinthy Gábor
,
Kassák Lajos
,
Képes Géza
,
Keresztúry Dezső
,
Keszthelyi Zoltán
,
Komjáthy Aladár
,
Kopré József
,
Kormos István
,
Kuczka Péter
,
Lakatos István
,
Pilinszky János
,
Rába György
,
Rákos Sándor
,
Rónay György
,
Rozgonyi Iván
,
Samu János
,
Sík Sándor
,
Somlyó György
,
Spira György
,
Szabó Lőrinc
,
Szabó Magda
,
Szemlér Ferenc
,
Szép Ernő
,
Szűts László
,
Takáts Gyula
,
Toldalagi Pál
,
Tompa László
,
Tóth Eszter
,
Tóth Gyula
,
Vajda Endre
,
Várnai Zseni
,
Vas István
,
Vasvári István
,
Végh György
,
Vészi Endre
,
Vidor Miklós
,
Weöres Sándor
Zelk Zoltán
Kiadó: Parnasszus Könyvkiadó
Kötés: Könyvkötői papírkötés
Méret: 130 mm x 190 mm
Eredeti nevén Portik Cseres Tibor.
Magyar író, 1987 és 1989 között a Magyar Írók Szövetsége elnöke. 1915-ben született.
Magyar író, 1987 és 1989 között a Magyar Írók Szövetsége elnöke. 1915-ben született.
Kormos István (Mosonszentmiklós, 1923. október 28. – Budapest, 1977. október 6.) magyar költő, író, műfordító, dramaturg, kiadói szerkesztő.
Kormos István az elemi népiskolát Győrben kezdte el, 1948–1949-ben a Vörösmarty Gimnáziumban a Dolgozók Gimnáziumában elvégezte az V. és a VI. osztályt, a hetedikből kimaradt. 1939-től dolgozott mint biciklista-kifutó. 1940-1946 között tisztviselő egy gyarmatáru-kereskedésben.
Első feleségét Pallos Klárát (1929–1984) a Dolgozók Gimnáziumában ismerte meg, 1948-ban házasságot kötöttek. 1950-ben megszületett Anna lányuk. A férj „bohém” életmódja miatt 1952-ben elváltak. A második feleség Rab Zsuzsa költő és műfordító (1926–1998). Kötetnyi orosz népköltészeti alkotást fordítottak együtt. Ez a házasság 1956-tól 1964-ig tartott. Nagyrészt a feleség fegyelmezetten munkás életformája elől menekült Kormos 1963 májusában Párizsba. Kamaszkora óta a francia költészetnek is híve volt, s idehaza megismerkedett a kint élő Nagy Cécile műfordítóval – utána ment ki. 1964 januárjában tért haza. Elvált Rab Zsuzsától, majd 1964 augusztusa és 1965 novembere között ismét Párizsban élt, miközben Cécile Amerikában tanított.
Párizs felszabadító hatással volt a költőre, s kiteljesedett ifjúkora óta formálódó műfordítói életműve is (Tu Fu, Chaucer, Burns, Puskin, Max Jacob, Frénaud stb.). Azonban, mint első válása után, ezidőben is zaklatott az életformája: nincs rendes lakása, napirendje. 1970-ben kötött harmadik házassága hoz megnyugvást számára. Péter Márta (1940–1991) művészettörténésszel évekig a szülők lakásában élt, 1977 elején kaptak lakást Őrmezőn. Luca lányuk 1973-ban született.
1977. október 6-án este, lakásában halt meg, az infarktus percek alatt végzett vele. A Farkasréti temetőben nyugszik.
2000-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
Kormos István az elemi népiskolát Győrben kezdte el, 1948–1949-ben a Vörösmarty Gimnáziumban a Dolgozók Gimnáziumában elvégezte az V. és a VI. osztályt, a hetedikből kimaradt. 1939-től dolgozott mint biciklista-kifutó. 1940-1946 között tisztviselő egy gyarmatáru-kereskedésben.
Első feleségét Pallos Klárát (1929–1984) a Dolgozók Gimnáziumában ismerte meg, 1948-ban házasságot kötöttek. 1950-ben megszületett Anna lányuk. A férj „bohém” életmódja miatt 1952-ben elváltak. A második feleség Rab Zsuzsa költő és műfordító (1926–1998). Kötetnyi orosz népköltészeti alkotást fordítottak együtt. Ez a házasság 1956-tól 1964-ig tartott. Nagyrészt a feleség fegyelmezetten munkás életformája elől menekült Kormos 1963 májusában Párizsba. Kamaszkora óta a francia költészetnek is híve volt, s idehaza megismerkedett a kint élő Nagy Cécile műfordítóval – utána ment ki. 1964 januárjában tért haza. Elvált Rab Zsuzsától, majd 1964 augusztusa és 1965 novembere között ismét Párizsban élt, miközben Cécile Amerikában tanított.
Párizs felszabadító hatással volt a költőre, s kiteljesedett ifjúkora óta formálódó műfordítói életműve is (Tu Fu, Chaucer, Burns, Puskin, Max Jacob, Frénaud stb.). Azonban, mint első válása után, ezidőben is zaklatott az életformája: nincs rendes lakása, napirendje. 1970-ben kötött harmadik házassága hoz megnyugvást számára. Péter Márta (1940–1991) művészettörténésszel évekig a szülők lakásában élt, 1977 elején kaptak lakást Őrmezőn. Luca lányuk 1973-ban született.
1977. október 6-án este, lakásában halt meg, az infarktus percek alatt végzett vele. A Farkasréti temetőben nyugszik.
2000-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.
Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.
Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).
Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.
Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).
Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............