Válogatott versek [antikvár]

Kiadói borítója kopottas, sérült.
A Nobel-díjas chilei költő korunk egyik legnagyobb költője. Világhírét egy gazdag élet és még gazdagabb életmű táplálja. Lenyűgöz nagyszabású egyénisége sokféleségével: volt szegény vasutasgyerek az esős-szeles dél-chilei erdővidéken, diplomata exotikus hátsó-indiai tájakon, a spanyol szellemi-művészi újjászületés nagyhatású erjesztője a 30-as évek Madridjában, majd a háború után szenátor és földönfutó, koszorús remete és elnökjelölt. Első műveinek utóromantikus ködbe burkolódzó lírai ihlete, viharzó érzékisége, szürrealista kalandja után, a spanyol polgárháború és a második világháború hatására, úrrá lesz rajta egy széthulló világ (és költői látomás) élménye. Megtér az emberhez, a az elnyomott, a társadalmi felszabadulás szolgálatában állítja költészetét. Neruda páratlan lírai érzékenységgel varázsol költészetté mindent, amihez nyúl, nem ismeri a költőietlen, erőteljesen idézi meg a hegyláncot, a sokszázados történelmet, a fűszálat, a tengermorajt, a holdat és a pillangót, a szövőszéket és a sorsfordító eszméket.