Férjemnek [antikvár]

Annyi közös emlék, megvalósított, s jövőbe vetített vágy, öröm! Mindezt Neked is köszönhetem. Egyedül csak álmodozhattam. Együtt érleltük meg sorsunkat, együtt értünk meg a szülőszerepre, az anyai-apai felelősségre, kötelességekre. Együtt váltunk azzá, akik ma vagyunk: szeretetet adni és kapni tudó emberek. Ezért bármikor rád gondolok, hálával telik meg a szívem. Melletted váltam igazi asszonnyá, anyává és feleséggé, aki már tudja, hogy a gond elszáll, ha megoszthatja veled, aki már nem aggódik a jövő miatt, feleslegesen, mert megtapasztalta, hogy mindig vele van, s együtt érez vele hű szövetségese.