Bővebb ismertető
Részlet
"Erdei Ferenc Parasztok című könyvére emlékezve fölmerül a kérdés, miről is írjunk. Talán arról a 28 éves fiatalemberről, aki 1938-ban - már nem ismeretlenül ugyan - olyan érett munkát tett le az asztalra, amely jó néhány tanulmány és egy olyan nem kis méretű és nem kis jelentőségű könyv után, mint a Futóhomok, a magyar szociológiai irodalom egyik klasszikus terméke lett. Beszéljünk a szociográfia helyzetéről, amely ezzel a munkával beteljesedve, saját jellemzőit meghaladva fordult át a szociológiába. Vagy beszéljünk a népi mozgalom akkori helyzetéről, problémáiról, amely bizonyos értelemben ezzel az időponttal fordulóponthoz jutott. Azt hiszem, mint a három kérdésről együtt kell néhány mondatot szólni. S nem csupán azért, mert a Parasztok önmagában, éspedig mindhárom összefüggésben történelmileg volt jelentős, és így az évforduló indokolja a megemlékezést, hanem azért is, mert ez a három összefüggés részben mint történelmi probléma máig sem teljesen megoldott és lezárt, részben pedig - és az említettekből következően is - társadalmi értelemben sem vesztette el problematikus aktualitását.
Az első kérdés tehát, mit jelent a Parasztok Erdei Ferenc, a társadalomkutató politikus számára? Ismerjük Erdei Ferenc életrajzát, munkásságát, jól tudjuk, hogy erre az időszakra tért vissza nyugat-európai útjáról, s ezekben az években vált országos méretű gondolkodóvá és politikussá. Sokat írt már, sok mindenről véleményt nyilvánított, ez a munka mégis valami újat hozott. Újat hozott, amelyet szépirodalmi formában a Parasztokhoz írt bevezetője tartalmaz, és újat hozott a bevezetőt követő tudományos fejtegetések soraiban is."