Ott, akkor... [antikvár]

Bevezető iszonyat fordított hódolat. Ebben az értelemben lehetett a holo-kausztról úgy beszélni, mint negatív kinyilatkoztatásról, mint anti-Sinairól. Az összekötő magyarázat és az elszigetelő iszonyat konfliktusa itt hág tetőpontjára, ám e lappangó konfliktusnak mégsem kellene egyeden nagy dichotómiához vezetnie egy olyan történet között, amely az eseményt feloldja a magyarázatban, és a pusztán érzelmi visszavágás között, amely felment az elgondolhatatlan elgondolásától. Inkább az egyiket a másikkal kellene felfokozni, a történelem általi magyarázata-tot és az iszonyat általi individuációt egyként."^ (Paul Ricceur) t.-.í-'-^í- AZ ÉRTELMEZÉS VESZÉLYEI - ELŐSZÓ HELYETT Kötetemben nagyobbrészt a soá túlélőiről, a soá túlélőivel készített interjúkról írok. Azt próbálom megérteni, no meg az olvasónak megmutatni, hogyan élték át, meg, illetve túl az elbeszélők mindazt, ami velük történt, s hogy azután utóbb hogyan tudtak az üldöztetés - pszichés és fizikai -„nyomaival" együtt élni, hogyan tudták annak terhét egy életen át magukkal cipelni. Teszem ezt most, amikor lassan már nincs mód arra, hogy új visszaemlékezések, tanúságtételek szülessenek. Most, amikor lassan véget ér a „túlélők és szemtanúk" kora. Most, amikor hamarosan már csak az ő eddig megszületett elbeszéléseik maradnak velünk, hogy tudósítsanak arról, mit éltek meg ők ott, akkor. A súlyos űrben, amely utánuk marad, csak ezek a már meglévő tanúságtételek tehetik majd lehetővé számunkra, hogy - újra és újra - megkíséreljük a lehetetlent. Azt, hogy az elbeszéléseiket segítségül hívva, megpróbáljuk legalább elképzelni azt, amit elképzelni persze nem lehet. Nevezetesen azt, hogy min mentek keresztül ők. Jómagam most, amikor még nem érkezett el egészen e korszak vége, amikor még vannak közöttünk néhányan azok közül, akik „ott voltak" - ott voltak az ,Auschwitz nevű bolygón"^ vagy más lágerekben, esetleg a budapesti gettóban -, arra teszek kísérletet, hogy - alámerülve az ő elbeszéléseikben ' Paul Ricoeur: Idő és elbeszélés. In: Kisantal Tamás - Gyurgyák János: Történelemelmélet I-n. Osiris, Budapest, 2006. 927. ^ Az Eichmann-per tárgyalásán 1961-ben a magát K-Zetniknek nevező Yehiel Dinur író a nevét firtató kérdésre ezt felelte: „Ez nem írói álnév volt, nem telcintem magamat szépírónak, aki irodalmat ír Amit írok, az azAuschv\iitz nevű bolygó krónikája. Körülbelül két évet töltöttem ott. Ott az idő másképp telt, mint itt, a földön. Más időmérték szerint telt ott a perc