"Egy szívvel két hazában" [antikvár]

Albert Tezla professzor, a Torontál megyei Padéról Amerikába kivándorolt magyar szülők, Tézsla Mihály és a több száz évet élt Szénási Luca gyermeke már Indiában látta meg a napvilágot, South Bend városában, amely akkoriban, 1915-ben, főleg az ottani nagy mezőgazdasági gépgyár nyújtotta munkaalkalom miatt, egyike volt a legnagyobb amerikai magyar településnek. Ebben az "amerikai Sopronnak" nevezett városban nőtt fel a Minnesotai Egyetem majdani irodalomtanára, a valóban legalább kisvárosnyi "amerikás" magyarság körében. Az ő sorsuknak, szülei életének és az "Amerikaláz" idején, az 1880 és 1920 közötti évtizedekben az USA-ba származott milliónyi magyarnak állít emléket könyvében. A gazdagon jegyzetelt dokumentumkiadvány a szülőfalutól az amerikai letelepedésig, sőt a második nemzedék elamerikanizálódásáig követi végig a kivándorlók oly sokszor keserves sorsát a korabeli források segítségével, bő gyűjteményt adva sajtójukból, a ma már néha csak egyetlen példányban fellelhető, elsárgult kisvárosi újságokból, magánlevelekből, politikai vitákból, törvényszövegekből, útleírásokból, törvényszéki iratokból, követi jelentésekből, amerikai magyar egyházi iskolák irataiból, nyelvkönyvekből; megismerkedhetünk a bányák, a gyárak, a farmok, a kisebb-nagyobb amerikai magyar települések életével, magyar parasztokkal, akikből Amerikában bányász, vasutas, kohósalakot lapátoló segédmunkás lett, aki nap mint nap kockára tette az életét, a "burdosházzal", ahol az asszony nélkül érkezett férfiak éltek, szobát vagy ágyat bérelve, a magyar egyletekkel, furcsa angol-magyar vegyülék nyelvükkel, a "hunglish"-sal, egész "magyar-Amerikával", ezzel a kontinensnyi területen szétszórt, folyton változó lélekszámú, de legalábbis milliós virtuális országgal, amely negyven-ötven esztendeig állt fenn, amíg a történelem újabb fordulata meg a természetes asszimiláció le nem törölte a térképről; ma már jobbára csak emléke él. Tezla professzor húszévi munkát áldozott e gyűjtemény összeállítására, hogy a kutatókon kívül a nagyközönség is megismerkedhessék a magyar (és az amerikai) történelem e különös, érdekfeszítő epizódjával, mely bár csak alig két-három generációnyira van a jelentől, a maga valójában mégis jószerivel ismeretlen, vagy csak a messze távolban szem elől vesztett rokonok életéről szóló családi legendákban maradt ránk.