Bővebb ismertető
KIKNEK ÉS MIRŐL SZÓLUNK?
Ma már minden valamirevaló számítógéphez mellékelnek valamiféle adatbázis-kezelő programot. A számítógép-kezelésben és szoftverek alkalmazásában jártas felhasználók gyorsan létrehozzák cím és telefonszámnyilvántartó adatbázisukat, majd abban a hitben élnek, hogy bármiféle adatnyilvántartás elkészítése néhány napos, gép mellett eltöltött munka. Nem értik, miért kell egy komplex, sokféle igényt kielégítő nyilvántartó rendszer tervezésével és számítógépes megvalósításával esetleg több hónapot is eltölteni. Számukra az adatbázis általában egyetlen táblázatot jelent, amelyben gyorsan megkereshetik a szükséges információt.
Az utóbbi időben gyakran fordulnak hozzám gyakorlott szövegszerkesztők és táblázat-kezelők azzal a kéréssel, hogy szeretnének részt venni gyakorlati óráimon, hogy a WORD és az EXCEL után megtanulják az ACCESS-t is. Hiába hívom fel a figyelmüket arra, hogy nem az "ACCESS-t" tanítom, hanem elsősorban adatbázis-kezelést az ACCESS felhasználásával. Ők c^'ű/r ACCESS-t akamak, elmélet nélkül.
Érdekes összehasonlítást végezhettem nemrég. Két csoportnak tanítottam adatbázis-kezelést. Az egyik csoport semmiféle programozási és adatmodellezési ismerettel sem rendelkezett. A másik csoport tagjamak viszont már volt bizonyos programozási és file-kezelési előélete. Ők tennészetesnek vették, hogy egy adatbázis általában több, egymással kapcsolatban álló táblázatból áll. Tisztában voltak olyan alapfogalmaidul, mint az egy-sok és a sok-sok kapcsolat, nem kellett az elsődleges és az idegenkulcsok szerepét sem sokáig magyarázni. így a gyakorlati órák legnagyobb része valóban gyakorlat volt. Az elméleti alapokat nélkülöző csoporttal igen lassan haladtam, hiszen hosszú időt kellett eltöltenem a relációs adatbázis-kezelési alapfogalmak magyarázatával. Ráadásul nem érezték a tervezés fontosságát sem. Minek tervezzünk két vagy három táblázatot, amikor egyetlen táblázat is tartalmazhatja az összes adatot? - tették fel az azóta már megszokott kérdést. Inkább az űrlapok, jelentések készítésének technikájcival szerettek volna minél előbb megismerkedni.
Az alkalmazói programok magyarra fordított és rövidített szakirodalma nagyban segíti a "tanuljunk könnyen és gyorsan adatbázis-kezelő programhasználatot kevés elmélettel" irányzat terjedését, mivel az adatbázis tervezésének kérdéseit a technikai részletekliez képest elnagyolja.
A könyv íróinak fő célja az, hogy a "Tanuljuk meg egy szoftver használatát!" jelszót megváltoztassa "Tanuljunk meg adatbázist tervezni azért,