Bővebb ismertető
EGYSEJTŰ ÁLLATOK /PROTOZOA/
Az állatvilágot két állatkörre tagoljuk.
1. Egyaejtüekre /Protozoa/
2. Többaejtüekre /Metazoa/
Az egysejtűek rendszerint igen kicainy szervezetek, nagyságuk néhány mikron /!j. /. Testük cytoplaamáböl és egy vagy több aagből áll. Tartalmazhat ezen kivül még különböző ae.ltazervecaké-ket. zárványokat. Ilyen sejtazervecskók /organellumok/ pl. az állábeűc, a csillangők, melyeknek a mozgásban van szerepük. A táplálkozásnak szintén vannak sejtszervecskéi.
Élettani szempontból minden egysejtű rendelkezik általában azokkal a bonyolult életműködésekkel, melyeket a többsejtű szervezetben a különböző szervek végeznek el.
Gyökérlábúak /Rhizopoda/
A változó állatka /Amoeba proteus/
Az állat elnevezését testének változékonysága miatt kapta. Általános jellemzés. Az ainoeba 200-700 ju. neigyságu egysejtű. A természetben állóvizek fenekén, pocsolyákban találha-ó. Nincsen határozott alakja, hanem az állandóan változik. Cytoplasmájában két részt lehet megkülönböztetni: a külső rósz az ektoplasma. a*belső- az endoplasma. Az ektoplasma egynemű vékony réteg, szemcséket nem tartalmaz és az állat egész testét hártyaszerüen borítja. Az endoplasma a sejt belsejét tölti-ki. Az ektoplasmánál
- 3 -