Magyarország története 1849-1918 [antikvár]

1. Az abszolutista rendszer kialakulása IS 18 nyarán az európai forradalmi mozgalmak hanyatló szakaszuk'- ¦ értek. Mint ahogy 1848 tavaszán a párizsi forradalom adott lökést az euj C pai forrada]n>! mozgalmak fellendüléséhez, 1848 nyarán a párizsi munkásfelkelés Icv-^^se adott jelt a reakciónak az ellentámadás meginditásához, 1848 nyarán cs kora ó'szén a Habsburg monarchiában fellángolt forradalmi mozgalmak is csendesedni kezdtek. Az osztrák ellenforradalmi reakció vérbefojtotta az észak-olaszországi forradalmat, leverték a c^eh nép p' gai felkelését és 1848 októberében a reakció lett úrrá a bácsi népen is, 1848 ó'szén a forradalomiiak egyedül magyarországi fáklyája világitott m és adott reményt Európa forradalmi gondolkodóinak, Európa reakciósai a magyar forradalom eltiprását is tervbe vették, s a bécsi udvar uralkodó körei csak akkor alhattak nyugodtan, ha a magyar forradalmat és szabadságharcot eltiporták. Az európai forradalmi mozgalmakkal ellentétben a magyar forradalom 1848 őszén balfelé tolódott el és a fegyveres felkelés, a szabadságharc vette kezdetét, A bécsi udvari körök, hogy radikálisan leszámolhassanak a magyar forradalommal és szabadságharccal, ,1848 őszén félreálUtották V. Ferdinándot és császárrá koronázták a fiatal Ferenc Józsefet, akinek a kezét nem kötötték meg az áprilisi törvények és aki kellő eréllyel felléphetett a magyar forradalommal szemben, Ferenc József a kései Habsburgok jellegzetes alakja volt. Nem rendelkezett kiemelkedő képességekkel, neveltetése és családi tradíciói bigott katolikussá tették, s ellensége volt a társadalmi haladásnak. Forradalmi helyzetben fiatalon elfoglalva a királyi trónt első feladatának tekintette a magyar szabadságharc vérbefojtását. Szeme előtt még az 1860-as években is egy 70 milliós össznémet birodalom lebegett Ausztria vezetésével. Hosszú folyamat eredményeként azonban kénytelen volt belátni a nagynémet ábrándok tarthatatlanságát és elfog.-idta az osztrák és magyar uralkodó osztályok kompromisszumát. A bécsi udvar azonban Ferenc József trónralépése után is nel-éz helyzetben volt. Az osztrák ainsztokrácia nem volt elég erős arra, hogy a monarchián belUH forradalíTd mozgal nakat ebedül letörje. A forradalom elfojtásához az osztrák burzsoázia segitségéro volt szüksége, a sef:ítség fejében viszont engedméniieket kellett tenni az osztrák nagyburzso-iziának. Ez a belső ellentmondás az, amely a Mag;;/aror3zápgal kapcsulatos terveket 1848 végétől meghatározza. - 3 -