Magyarország története 1918-1990 [antikvár]

I. FEJEZET Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása Az első világháború elhúzódása közepette, de immár csalódottan és egyben számonkérően egyre többen idézték Vilmos császár 1914. júliusi, a gyors győzelem ígéretét, mámorát sugárzó magabiztos kinyilatkoztatását: mire a falevelek lehullanak, katonáink már otthon lesznek. S ahogyan évente hulkrrtak a talevelek, úgy csökkentek, távolodtak a győzelem esélyei, feltíínően nőttek a végső vereség árnyai. Olaszország 1915. évi, majd Románia 1916. évi hadba lépése után már szemmel láthatóvá vált az antant katonai, gazdasági erőfölénye. A frontsikerek megritkultak, miközben a központi hatalmak újra és újra súlyos vereségeiket regisztrálhatták. Az Amerikai Egyesült Államok háborúba lépése 1917-ben az antant oldalán pedig már nemcsak a közvéleményben, hanem a hatalmi elitekben is alaposan csorbította a győzelmi reményeket Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában egyaránt. Wüson elnök 1918 januárjában közzétett 14 pontja még felvillantotta az etnikai határok figyelembevételét is tartalmazó annexiómentes béke lehetőségét, a központi hatalmak katonai vezetése azonban akkor még elhárította az ellenségeskedések megszüntetését, visszautasította - a valóságos erőviszonyokat alaposan félreismerve - a lehetséges békelehetőséget. Igaz, az angol és a francia politikai, katonai vezetés sem hajlott a wilsoni pontok elfogadására, hiszen kedvezőbbnek látta a maga helyzetét, és több eredmény elérésére törekedett. Mindezt a kialakult erőviszonyok alapján okkal és joggal tehette. 1918 nyarán és kora őszén már átütő és a háború végső kimenetelét eldöntő látványos sikerek egész sorát érte el. A nyugati fronton indított 1918. márciusi nagy német offenzíva kudarcba fúlt, és már az amerikai haderőt és harci eszközöket is felhasználó ellentámadások 1918 nyarán megroppantották Németország haderejét. Hasonló sorsra jutott az Osztrák-Magyar Monarchia észak-olaszországi hadjárata is. A Balkánon pedig a német, osztrák-magyar és a bolgár egységekből álló hadsereget a francia, szerb, olasz, angol, görög hadosztályokat magába foglaló keleti hadsereg Franchet d'Esperey francia tábornok vezetésével szétverte. Az újjászervezésükre tett kísérletek eredménytelenek maradtak. A bolgár hadsereg szétbomlott, kormánya fegyverszünetet kért, és kapott az antanttól. Aláírására szeptember 19-én került sor. Ennek értelmében Bulgária vállalta hadseregének lefegyverzését, és lehetővé tette az antant keleti hadserege számára a stratégiai célpontok igénybevételét. A német és az osztrák hadsereg az egész balkáni frontszakaszon megkezdte visszavonulását. Mindez megrendítette a központi hatalmak pozícióit, az áhaluk megszállt romániai területeken és Nyugat-Ukrajnában is. Az utóbbit az 1918. évi március 3-i breszti béke után, 1918 tavaszán száUták meg Németország és a Monarchia csapatai. A román támadást akkor csak egy átmened jellegű, törékeny békeszerződéssel és Dobrudzsa román birtokba vételének támo-