Bővebb ismertető
.A természelcsodál
bar^naolás
agyarország - a találkozási pont", állítják a hazai idegenforgalom fellendítésén fáradozók, s ez nagyon találó természeti adottságainkra is: ínazánk mai területe - földrajzi helyzeténél fogva - mindig is a különböző éghajlati övek alatt kialakult élővilág olvasztótégelye volt. A földtörténeti korok felszínformáló ereje változatos domborzati formakincset hagyott maga után, amely sokféle élőlény megtelepedésének kedvezett. A klímaváltozások évezredei alatt a Kárpátokkal ölelt táj a változatos élővilág számára mindig is befogadó hely volt, ahol szerencsésen keveredtek a keleti kontinentális erdőspuszták élővilágának üzenetét hozó fajok a nyugatról érkező atlantikus, a délről érkező balkáni, mediterrán és pontusi, valamint a magas hegyekből érkező alpesi és boreális flóra és faunaelemekkel. Mindennek eredményeképpen a Kárpát-medence a biológiai sokféleség szempontjából Európa kiemelkedően fontos egységévé válhatott.
Országunk még európai léptékkel sem nevezhető nagynak. Nincsenek kontinensnyi őserdőink, sivatagjaink, nincs tengerünk, szimbólumszerű világhíres természeti képződményünk, mint az ausztráloknak az „Ayers Rock", az amerikaiaknak a Grand Canyon. Magyarországot a táj harmonikus egysége és a mozaikosság jellemzi. Az ember megjelenése ugyan sokat alakított a pannon tájon, de az itt élőre hosz-szú távon mindig is jellemző volt, hogy békében kívánt élni a természettel, így annak eredeti varázsát, élővilágának gazdagságát egészen napjainkig megőrizte.
Mik azok a természeti kincsek, amelyek még megtalálhatók itt?
Elsősorban a magyar puszta, végeláthatatlan kopár, szikes legelőivel, ligeterdeivel, mocsaraival. A „Puszta" - közismert szó, olyan, mint az északamerikai préri, az afrikai szavanna vagy a dél-amerikai pampa. Azon kevés szavunk közé sorolhatjuk, amelyet a világnyelvek is ismernek. Ez a puszta - legyen az akár hortobágyi, akár a kiskunsági - ittlétünk, a honfoglalás óta nyerte el mai formáját, és ezerféle arcáról az ott élők és az oda látogatók tudnának igazán mesélni.
Másodjára az Alpokból, a Kárpátokból induló vizek formálta folyóvölgyek, a fo-lyóinkat kísérő ártéri erdőségek. Ezeket Európában akár egyedülállónak nevezhetjük, hiszen tőlünk nyugatra már vagy nem fordulnak elő, vagy természetességük folytán nem találnánk párjukat.
Főszerkesziő:_
Moldován Tamás
Szerző'
Garami László
Szaklektor;
dr. Kalotás Zsolt
Művészeti tervező:
Molnár István
Műszaki igazgató:
Grünvald Károly
Olvasószerkesztő:
Nádasdi Annamária
Asszisztensek;
Bolla Judit,
Kemecsi Andrea
Fotó:
Baranyai Antal, Borzsák Péter,
Bozsér Orsolya,
Forrásy Csaba, Füri András, Havas Márta, dr. Kalotás Zsolt,
Kármán Balázs,
Kelemen Gábor,
dr. Kovács Gábor, Nagy Csaba, Nóvák László, Réti Zoltán, dr, Streit Béla, Sulyok józsef, Széli Antal. Szítta Tamás. Vajda Zoltán, Zsila Sándor
Kiadói ügyintézés: Balázs Judit
Előkészítés: Overprint Kft. Megjelent az
1
Athenaeum 2000
Könyvkiadó Kft.
és a
gondozásában
Felelős kiadó:
Morcsányí Géza
Készült
a Gazdasági Minisztérium
támogatásával
Nyomás:
Reálszisztéma
Dabasi Nyomda Rt.
TERMÉSZET CSODÁ
STORY