A világegyetem szerkezete [antikvár]

Az ég tudománya folytonosan halad és következőleg folytonosan átalakul. A mi tegnap még ismeretlen volt, holnap valamely kedvező körülmény folytán ismeretessé válhatik. A múltat nem érheti szemrehányás azért, amit mi tudunk, de amit ő még nem tudhatott. De viszont mi sem léphetünk fel oly színben, mintha a mai tudásunk befejezett tökéletesség volna, melyhez többé semmit sem lehet hozzáadni s mely többé nem fog változni. Amit a világegyetem szerkezetéről e néhány lapon elmondunk, csak nagy vonásokban akar beszámolni arról, amit ma felőle tudunk. A tudománynak sok oly vívmánya van, mi a legtávolabbi jövőben is mindig igaz fog maradni. De akad még több olyan, ami bizonytalan vagy ingatag és még kifürkészetlen, és bizonyosan még sokszorta több az, amit nem tudunk vagy amit nem is tudhatunk meg soha. A világegyetem, a kozmosz ismeretével úgy vagyunk, mint szent Ágoston látomásában az óceánnal a kis gyermek. Ezért a következő lapok nem támasztanak semmiféle olyan igényt, mintha kimerítenék tárgyukat vagy mintha mindenben befejezett, változhatatlan ismereteket tárnának az olvasó elé. Csak röviden beszámolnak arról, amit a tudomány legnagyszerűbb és leghatalmasabb problémájáról megtudnunk sikerült, sohasem tévesztve szem előtt, hogy új felfedezések mai tudásunkat halomra dönthetik és új távlatokat nyithatnak.