A hírszerzés és kémkedés története II. (töredék) [antikvár]

A HÍRSZERZÉS ÉS KÉMKEDÉS KIFEJLŐDÉSE A VILÁGHÁBORÚT MEGELŐZŐ ÉVTIZEDEKBEN. Általában. Az első kötetben felsorolt adataink mutatják, hogy a kémkedés és hírszerzés csak a XIX. században kezdett szervezett formát ölteni. Láttuk, hogy a XIX. század második feléig természetesen szintén foglalkoztak a hadvezetőségek alkalmi hírszerzéssel, hiszen e nélkül hadviselés sohasem volt lehetséges, azonban csak a modern haditechnika fejlődése indította a hadvezetőségeket arra, hogy a hírszerzést intézményesen rendezzék. Az 1859. és az 1866. évi olaszországi háborúk már súlyos feladatokat róttak a hadvezetőségekre; ebben az időben már mind nagyobb hadseregek állnak egymással szemben és természetesen minden hadvezetőségnek legfontosabb célja volt lehetőleg pontos tudomást szerezni az ellenség felkészültségéről, csapatainak számbeli erejéről és elhelyezkedéséről. A hírszerzés szervei ebben az időben többnyire az esetről-esetre fogadott kémek, akik azonban nem működtek egységes terv szerint és egységes igazgatás alatt, gyakran csak kényszerből foglalkoztak hírszerzéssel, gyakran hamis adatokkal vezették félre megbízóikat; de még azok is, akik hűségesen teljesítették a rájuk bízott feladatokat, gyakran oly ellentmondó híreket hoztak, hogy lassankint érezhetővé vált a hírszerzés szervezettségének hiánya. Az 1871-ben végződött német-francia háború még világosabbá tette ezt a tényt. A hadvezetőségek tapasztalatai az angol-búr, majd az orosz-japán, végül az 1908. évi balkáni háborúban egyre sürgetőbb feladatává tették minden hadvezetőségnek a szétágazó hírszerzés egységes elvek szerint való megszervezését. Már említettük, hogy 1878-ban az osztrák-magyar hadügyminisztérium alaposan kezdett foglalkozni ezzel a kérdéssel és tervezetet nyújtott be Őfelsége katonai irodájának a hírszerzés és kémkedés szervezésére vonatkozólag. Ennek a tervezetnek legfontosabb újítása az, hogy a szervezés alapvető gondolatának a polgári és katonai hatóságok együttműködését tette meg. Ebben az időben a vezérkar kebelében működő nyilvántartóiroda végezte a hírszerzőszolgálatot és most ennek az irodának külön alosztályai alakulnak, a környező országok katonai berendezkedésének és felkészültségének megfigyelésére.