A pozitivista történetszemlélet [antikvár]

Ungvári Tamás könyvtárából. A táblák kissé karcosak.
A magyar olvasóközönség ha pozitivistákról hall, többnyire elvtelen, adatgyűjtőkre gondol. E kép a szellmetörténészek beállítása nyomán alakult ki és a marxista történetírás mind ez idáig adós e tévedés eloszlatásával. R. Várkonyi Ágnes műve leszámol ezzel a ferdítéssel. Bemutatja, hogy a pozitivista történetszemlélet a történelemben törvényszerűségeket kereső, szintetikus igényű irányzat. A feudalizmus ellen harcoló haladó ideolgóia, amely magába sűríti a természettudományok eredményeinek világnézeti következtetéseit, és később kompromisszumokra kényszerül a polgári rend védelmére. A szerző a pozitivizmus kimunkálói és nagy formátumú képviselői - Comte, Mill, Buckle, Draper, Lecky, Spencer, Littré és Taine - műveinek a magyar irodalomban eddig páratlan részletességű és mélységű elemzései során mutatja be a pozitivista történetszemlélet felfogását a múlt megismeréséről, a forradalomról, a fejlődésről, az egyén és társadalom viszonyáról és a nemzeti kérdésről.