Teleki Pál [antikvár]

1941. ​április 3-án holtan találták a Sándor-palotában gróf Teleki Pált, Magyarország miniszterelnökét. Az első hírek szerint szívszélhűdés ölte meg, a röviddel később kiadott hivatalos közlés öngyilkosságról szólt. Sokan úgy vélekedtek, a németek tették el láb alól, mert ellenezte Magyarország részvételét Jugoszlávia megtámadásában. Mások viszont tagadták Teleki rejtélyes halálának politikai hátterét, s egy idegbeteg ember pillanatnyi elmezavarával magyarázták tettét. A szerző Teleki halálának igazi okait kutatva, áttekinti egész életét, eszméinek, törekvéseinek ifjúkori kibontakozását, az 1918–1919-es forradalmak alatti magatartását, szerepét a tőkés földesúri hatalom restaurációjában és megszilárdításában, a revíziós politikában kifejtett rendkívül sokoldalú munkásságát. A tudós, a politikus, a frankhamisító és a főcserkész szerteágazó tevékenysége az ellenforradalmi rendszer odaadó szolgálatában összpontosult. Az elmélyült és ugyanakkor rendkívül érdekes történeti feldolgozás a legnagyobb részletességgel vizsgálja a Teleki halálát megelőző, illetve követő hét kül- és belpolitikai eseményeit. Bemutatja, miképpen ment át a Teleki halálakor elrendelt nemzeti gyász a „délvidéki magyar feltámadás” csalóka és múló örömünnepébe. Igen gazdag hazai és külföldi levéltári és nyomtatott forrásanyagra támaszkodva ad hiteles és meggyőző választ arra a kérdésre: miért lett öngyilkos Teleki Pál?