Bővebb ismertető
ELŐSZÓ1948 novemberének vége felé Kosáry Domokos - az akkor még Pázmány Péter nevét viselő budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi kara újkori magyar történelem tanszékének vezetésével megbízott magántanár - megbeszélést tartott azokkal a IV. éves hallgatókkal, akik nála kívánták elkészíteni szakdolgozatukat. Kosáry több reformkori és 1848-49-es témát javasolt, köztük Perczel Mór életrajzának elkészítését is. Ezt választottam, akkor még nem sejtve, hogy ezzel - talán egész életemre, ha nem is kizárólagosan -elkötelezem magam a szabadságharc hadtörténetével, végső soron pedig általában a hadtörténelemmel való foglalkozás mellett.A Perczel Mórról írt szakdolgozatot - az egyetem 1950 tavaszán történt befejezése után - a Hadtörténelmi Levéltárban és az MTA Történettudományi Intézetében több más 1848-49-es tanulmány követte. Molnár Erik aspiránsaként ekkor a magyar és az egyetemes hadtörténelemmel foglalkoztam, s érdeklődésem egyre inkább 1849 hadtörténetére terelődött. Tervem az volt, hogy kandidátusi disszertációmat az 1849-es tavaszi hadjáratról készítem el, s ehhez végeztem anyaggyűjtést az 1848-49-es levéltári anyag kiváló ismerőjének, Barta Istvánnak támogatásával. Hamarosan kiderült azonban, hogy a honvédsereg tavaszi ellentámadását megírni csak az előkészületek ismeretében lehet, ezért a téma 1955-ben A tavaszi ellentámadás megszervezése 1849-ben" címet kapta.Az Országos Levéltár, továbbá számos vidéki levéltár 1848-49-es