Bővebb ismertető
Robert Merle történelmi regényfolyamának minden kötete, így ez a negyedik is, önálló történet, képzelt hősük, Pierre Siorac, a hugenotta bárófi kalandjai fűzik össze őket, s a háttérben persze az igazi francia történelem. Merle ebben a könyvben Franciaország tizenhat esztendejét beszéli el a Szent Bertalan éjszakájától III.Henrik időleges diadaláig. A szoknyabolond Pierre-ből a király orvosa és titkos "ágense" lesz, s kettős szerepében felbecsülhetetlen értékű szolgálatokat tesz Henriknek jó és rossz cselekedeteiben. Közben politikai missziója érdekében gyakran - bár nem kedve ellenére - veszedelmes és lebilincselő szerelmi cselszövényekbe keveredik. Elkísérjük hősünket III.Henrik hálószobájába és Angliai Erzsébet tróntermébe - a gáláns doktor bizonyára sajnálta, hogy fordítva nem történhetett - tanúi vagyunk Guise herceg és a francia király történelmi párbeszédének, látjuk mint űzi el Henriket a lázongó Párizs, és végül hogyan lesz úrrá a király a végromlással fenyegető anarchián.
Robert Merle (Tébessa, 1908. augusztus 29. – Grosrouvre, Franciaország, 2004. március 27.) francia író.
Robert Merle az akkor még francia gyarmat Algériában született. A párizsi Sorbonne-on szerzett képesítést angol irodalomból. Rövid ideig harcolt a második világháborúban és három évet töltött német hadifogságban. Szabadulása után egyetemen tanított és megírta első regényét, a háborús élményeit feldolgozó Két nap az élet-et, amely megkapta a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Az 1950-es és 60-as években ismert, baloldali elkötelezettségű íróvá vált, könyvet írt Fidel Castróról és az algériai forradalom vezéréről, Ahmed Ben Belláról. Világszerte elismertséget szerezett politikai-fantasztikus regényeivel, amelyekben kora politikai és társadalmi problémáit mutatta be sci-fi díszletekben; ezek közé tartozik az Állati elmék, a Malevil vagy a Védett férfiak. Tizenhárom kötetes történelmi regénysorozata, a Francia história, Magyarországon is a az egyik legtöbbet olvasott francia íróvá tette.