Kairó [antikvár]

Kairó városa ma már messze túlterjed azokon a korai határokon, melyek az egy évezreddel ezelőtt alapított arab város - al-Qáhira - körvonalai voltak. Nagy-kairó területe magában foglalja a Delta-vidék legdélebbi csúcsát, továbbá az ettől még délebbre terülő Nílus-völgyet is, mely egészen a mai Heluán vonaláig tart. Ebben a térségben nemcsak Egyiptom, nemcsak Afrika, hanem a világ kultúrájának is mérföldköveket jelentő eseményei játszódtak le. A táj egyenletes, nagyvonalú horizontális képe ugyanolyan nyugodtnak és megváltozhatatlannak látszik, mint a maga a Nílus folyó. Az éghajlati változások évezredek óta egyenlő ütemben érintik a vidéket. Évente az áradás és a Nílus kiöntése, mely termékennyé teszi a területet, ugyanolyan időközökben követekzik be, amilyen szabályossággal húzódik vissza a nagy folyó a szárazság idején, szűkebb medrébe. Ám ha közel megyünk a tájhoz, végtelen változatosságú dombvonulatok fogadnak. Helyenként e dombvonulatok magas hegyláncokká alakulnak. A vízhez közel eső területen gazdag, buja növényzet fogad. A sivataggal ellentétes termékeny vidéken az öntözéses kultúrák kialakulásával, már az i. e. IV. évezredtől, gazdag települések megszakítatlan sorát találjuk napjainkig. E települések a hatezer éves fejlődés során hol jelentősebbek voltak, hol pedig visszasüllyedtek, de a mai nagy Kairó területén egy-egy település és város mindig kiemelkedő szerepet játszott Egyiptom történetében. E hatezer éves fejlődésnek ragyogó korszakai esnek az ókor négyezer éves időszakára. E hosszú kor történeti vázát az uralkodó dinasztiák sora adja meg, mely elvezet a hellenizált Egyiptom Ptolemaiosz uralkodóiig és a római császárok korszakáig, míg a középkori történet kezdeteit az alexandriai kopt keresztény pátriárkák uralma jelzi...