Tanulmányok a holokausztról II. [antikvár]

A holokauszt a világtörténelem talán legalaposabban feltárt eseménye. Mégis, a kultúrtörténet e tragikus fejezetének számos bonyolult összefüggése világszerte ébren tartja a történészek és a társadalomtudósok érdeklődését. A Tanulmányok a holokausztról sorozat második kötetében közreadott tanulmányok is bizonyítják, mennyire szerteágazó a kutatók figyelmére számot tartó témák köre. A szerzők a holokauszt történetével foglalkozó fiatal magyar történészgeneráció képviselői. Alapkutatásokra épülő tanulmányaikat a Graduate School and University Center of the City University of New York keretében működő J. and O. Winter Fund ösztöndíjasaiként készítették. Az első tanulmány, Frojimovics Kinga munkája, 1944 Magyarországának zsidó hitközségeiről nyújt alaposan dokumentált áttekintést. A vizsgálat középpontjában a három hitközségi irányzat szervezeti és demográfiai jellemzői állnak. Az alapjául szolgáló adatok a 740 hitközség által a Magyar Zsidók Központi Tanácsától 1944. április 7-én érkezett felhívásra és kérdőívekre adott válaszokból származnak. A nácik és magyar támogatóik utasításai nyomán készült kérdőívek - amelyeket a magyarországi zsidókérdés „végső megoldásának" végrehajtása során használtak fel - részletes információval szolgálnak a közösségek tagságára, intézményeire és belső szervezetére vonatkozólag. A következő tanulmány a keresztény egyházaknak a holokausztba torkolló antijudaista és antiszemita eszmék terjedésében játszott szerepét elemzi. Szerzője, Nagy Varga Rita meggyőző erővel ismerteti a millenniumteológiát, amely alapjában meghatározta a keresztény egyházak zsidóellenes előítéleteit. Országgyűlési képviselőik 1840 és 1941 között elhangzott beszédeinek és felszólalásainak zsidóellenes kirohanásait elemezve demonstrálja a keresztény felekezetek vezetőinek történelmi felelősségét a zsidóságra zúdult katasztrófában. A harmadik írás a zsidóellenes náci hadjárat legelvakultabb magyar támogatói között számon tartott politikus, Endre László alapos levéltári kutatásokra épített életrajza. Szerzője, Vági Zoltán, nyomon követi Endre fajvédő nézeteinek és bürokratikus antiszemitizmusának fejlődését 1919-től, amikor először jelent meg a politika színterén, egészen 1944-ig, amikor államtitkárként a magyar holokauszt kitervelőinek és végrehajtóinak egyik vezetője volt.