Magyarország [antikvár]

Kiadói borító kissé szakadozott.
Nagyarányú ​és úttörő vállalkozás ez a vaskos, ezernél több várost és községet tárgyaló útikönyv. A második világháború előtti, kisebb-nagyobb, hasonló céllal összeállított kiadványok nemcsak szemléletükben, hanem jórészt adat-anyagukban is igen elavultak már. A felszabadulás óta hazánk számos táját felmérték, felkutatták a részlet-témákról szóló útikönyvek, de ugyanilyen számos terület maradt „fehér folt” az idegenforgalom számára. Hazánk egészéről csak kisebb, elnagyolt publikációk láttak napvilágot. Kivétel csupán az 1955-ben megjelent Magyarország útikönyv volt, amely azóta számos idegen nyelven is szép sikert aratott. Ez azonban műfajában sokkal közelebb állt a szépirodalmi útleíráshoz, mint az útikönyvhöz. Könyvünk valóban „útikönyv”, célja az, hogy az utóbbi években igen erősen megnövekedett utazási kedvnek megfelelően a lehetőséghez mérten teljességre törekedve minden, a turizmus szempontjából érdemleges részletében bemutassa hazánkat. Hosszú éveken át – s nem éppen indokolatlanul – gyakran hangzott el hazai és külföldi szakemberek, érdeklődők részéről az észrevétel: a magyar útikönyvek túlságosan is lelkendezők, kevés bennük a praktikus idegenforgalmi eligazítás. A Magyarország c. nagyútikönyv összeállítóit a tartózkodó tárgyilagosság vezette. Azt igyekszünk bemutatni, hogy hazánk sokkal gazdagabb szépségekben, látnivalókban, nevezetességekben, idegenforgalmi értékekben, mint amilyennek a külföld-révület olykor festi. Külföldieket vendégül látó magyaroknak is hasznos segítőtársul szolgálhat útikönyvünk hosszabb-rövidebb belföld utazások, túrautak szervezéséhez, hiszen – valljuk be – sokszor megakadunk a program összeállításában, ha csak a szomszéd városról vagy megyéről van is szó. Öröm volt számunkra összegyűjteni, kidolgozni ezt a „leltárt” – s szeretnénk, ha ugyanilyen örömet szereznénk vele az olvasónak is.