Szervezett őrület [antikvár]

"Ahol tömeges éhínség uralkodik, ott nem beszélhetünk békéről. Ha törvényen kívül akarjuk helyezni a háborút, száműznünk kell a tömegnyomort is. Erkölcsi szempontból nincs semmi különbség aközött, hogy embereket háborúban ölnek-e meg, vagy éhhalálra kárhoztatják őket. A nemzetek közösségének - értve ezen az aggódó polgárokat és a felelős kormányokat egyaránt - a fegyverkezés korlátozása mellett nincs fontosabb feladata annál, hogy leküzdje a tömeges éhezést és a nyomor más, elkerülhető formáit. Nem szabad, hogy a gigantikus, már-már alig felfogható számok elvakítsanak vagy megbénítsanak bennünket. A humanitárius-erkölcsi kihívást egyébként sem azon lehet lemérni, hogy az emberi nyomor mértéke valamivel nagyobb, vagy valamivel kisebb az ismert becsléseknél, hanem egyedül azon, hogy jóllakottá tudjuk-e tenni éhező embertársainkat. Végre-valahára be kell látnunk, hogy a szolidaritás a nálunk sokkal rosszabb körülmények között élőkkel lehetővé teszi, hogy partnereket szerezzünk egy olyan világban, amely nem nélkülözheti az együttműködést: ez - nem utolsósorban - érvényes a gazdaságra is."