Közép-Dalmácia [antikvár]

Részlet a könyvből: Dalmácia határai ÉNy-on a Kvarner, É-on a Lika körzet (kb. a Tribanj - Paklenica Nemzeti Park - Knin - Unista vonal), K-en a bosnyák határ, DK-en Montenegró (Crna Gora), D-en az Adrián kijelölt országhatár. Dalmácia területe 11 758 km2, lakossága mintegy 96 000 fő. Ez a kis könyv csak az ÉNy-i, a Krka folyóig terjedő részét tárgyalja, ami az egész területnek kb. a harmada. Dalmácia szárazföldi részére jellemző, hogy a hegyekből meredek völgyek ereszkednek a tenger felé. A hegységek anyaga többségében mészkő, ezért itt is jellemző a karsztosodás. A hegyei meglehetősen magasak: a Senjtől mintegy 145 km hosszan és 10-15 km szélességben a parttal párhuzamosan emelkedő Velebit legmagasabb pontja, a Vakanski vrh 1757 méteres, a Bosznia ha tárán húzódó Dinári-hegység horvát oldalán lévő 1830 métere; Dinara az egész ország legmagasabb csúcsa. A parthoz közeli hegyek, dombok kopárságához nemcsak karsztosodás, hanem az ember is hozzájárult: a rómaiak, de főleg a velenceiek gályáik építéséhez óriási mennyiségű fát (elsősorban tölgyet) vágtak ki. Így nem volt, ami megtartsa a termőföldet amit a csapadék lemosott. Ezért a hegyek egy részén ma is csak bokrok, kisebb fák tudnak megélni. A fenyő itt nem őshonos: a fenyvesek telepítés eredményei.