Magyar hadiutazók [antikvár]

A magyar katonai utazástörténet fénykora az 1848-1849. évi forradalmat és szabadságharcot követő tömeges emigrációval kezdődik, majd a múlt század második felének háborúiban részt vett magyar katonákkal, a különböző tudományos expedíciókban jelentős szerepet játszott katonatudósokkal, később az első és a második világháború frontjain és hadifogolytáboraiban megfordult katonáinkkal, végül pedig a XX. század első évtizedeinek hadtudományi céllal utazó hadfiaival folytatódik. A magyar had- és kultúrtörténet egyedülálló jelensége a katonautazó alakja, hiszen útleírásaik éppúgy olvashatók színes útikönyvként, mint hagyományokat őrző vagy éppen háborús emlékiratként. Gazdagon illusztrált könyvünkben - többek között - olyan kiemelkedő katonákról olvashatnak, mint az Argentínát megjárt Czetz János, az Afrika-kutató Almásy László, a mexikói huszár, Pawlowszky Ede, a Ferenc József-föld felfedezője, Kepes Gyula vagy a világutazó Horthy Miklós.