A könyvek 1-4. [antikvár]

A héber Bibliában a könyv elnevezése Börés/t („kezdetben"), az ószövetség görög fordításában, a Septu.g/ntdban pedig már a Cenez/s (kezdet vagy eredet) nevet viseli. Ez utóbbi k.fejezes utalhat a világ teremtésére (A teremtés könyve), de az emberi nem és izráel népének megjelenésére is, hiszen ezek mind témái a könyvnek. A Genezis két nagy részből áll: az első az úgynevezett „őstörténet", amely a teremtéssel kezdődik, majd az emberiség történetének kezdeteit beszéli el. A könyv másik nagy részét nevezhetjük a pátriárkák történetének is, hiszen az emberiség történetén belül egyetlen családra összpontosít, Ábrahámra és leszármazottaira, Izsákra, Jákobra és Józsefre. Ők lesznek Izráel népének ősatyái, és az ő személyes történetük Izráel kezdeteinek története is egyben. A könyv legfontosabb üzenetei közül kiemelkedik az a tanítás, hogy mindennek, amit ezen a világon látunk (és amit nem látunk, annak is!), Isten az egyetlen és kizárólagos teremtője. Mindenható szavával létre hívta a világot, azt lakhatóvá tette az ember és minden földi élőlény számára. Az élőlények között az embernek különleges szerepet szánt, ugyanakkor a föld porából teremtette, és az ember ezt az eredetet a nevében (Ádám, vö. adámá = föld) is megőrizte: mulandó, gyenge és állhatatlan, akár a por, amelyet felkap és messze sodor a szél. Az embernek Isten segítőtársat is adott az asszony személyében, akit a férfi így fogad örömmel: „Ez most már csontomból való csont, testemből való test". A férfi és a nő örök összetartozása és nyughatatlan kapcsolata a bűneset történeteben nyer szimbolikus kifejeződést. A bűneset tulajdonképpen 'sten egyetlen kimondott parancsának megvetését és elutasítását ]e entette az ember részéről („a jó és a rossz tudásának fájáról nem etsz )• Az ember olyan akart lenni, mint Isten , és nem fogadta el '^«-feltaalt barátságit, hogy önkéntes, szabad engedelLsség- ELSŐ KÖNYVE