Szent Biblia [antikvár]

Mózes első könyve A teremtésről /. rész 1. Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. 2. A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett. 3. És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság. 4. És iátá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétség-tőL 5. És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel, első nap. 6. És monda Isten: Legyen mennyezet a víz között, amely elválassza a vizeket a vizektől. 7. Teremté tehát Isten a mennyezetet, és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket a mennyezet felett való vizektől. És úgy lőn. 8. És nevezé Isten a mennyezetet égnek: és lőn este és lőn reggel, második nap. 9. És monda Isten: Gyűljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre, hogy tessék meg a száraz. És úgy lőn. 10. És nevezé Isten a szárazat földnek; az egybegyűlt vizeket pedig tengernek nevezé. És látá Isten, hogy jó. 11. Azután monda Isten: Hajtson a föld gyenge füvet, maghozó füvet, gyümölcsfát, amely gyümölcsöt hozzon az ő neme szerint, amelyben legyen néki magva e földön. És úgy lőn. 12. Hajta tehát a föld gyenge füvet, maghozó füvet az ő neme szerint, és gyümölcstermő fát, amelynek gyümölcsében mag van az ő neme szerint. És látá Isten, hogy jó. 13. És lőn este és lőn reggel, harmadik nap. 14. És monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek. 15. És legyenek világítókul az ég meny-nyezetén, hogy világítsanak a földre. És úgy lőn. 16. Teremté tehát Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal, és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjjel; és a csillagokat. 17. És helyezteté Isten azokat az ég mennyezetére, hogy világítsanak a földre; 18. És hogy uralkodjanak a nappalon és az éjszakán, és elválasszák a világosságot a setétségtől. És látá Isten, hogy jó. 19. És lőn este és lőn reggel, negyedik nap. 20. És monda Isten: Pezsdüljenek a vizek élő állatok nyüzsgésétől; és madarak repdessenek a föld felett, az ég mennyezetének színén. 21. És teremté Isten a nagy víziállatokat, és mindazokat a csúszó-mászó állatokat, amelyek nyüzsögnek a vizekben