A mai ember egy keresztény szemével [antikvár]

Előszó A tekintet aszkézise Van Dániel Lifschitznek egy Exodus című festménye, amelynek fénykezelése azonnal megragadja a tekintetet: a veszélyes vállalkozást a festő sárga ködfelhőbe burkolja. A fényelosztás módja is szokatlan: forrása nem a Nap, hanem a vándorok feje és a föld, amelyen járnak. A fény nem felülről terjed lefelé, hanem alukól árad fölfelé. Mi több: nem a karaván élén haladókat világítja meg - a legelöl járók, a vezetők sötétben tapogatóznak hanem a csoport utolsó tagjait. Ha valaki egy megfigyelőállásból szemlélné a menekülőket, és jelentést kellene tennie róluk, azt mondhatná: úgy látom, mintha az Utolsók közelednének felénk. Sabino Chialá megfigyelési módszere hasonló: elmélkedése során a mai ember válságára és vélt betegségeire belülről és alulról, vagyis lakhelyünkről, a földről tekint. Következésképpen újra meg újra azt a kérdést járja körül, hogyan élhetnének az emberek a földön - Friedrich Hölderlin csodálatos útmutatását követve - teli érdemmel,