A búcsú [antikvár]

Mit jelent nekünk, csíksomlyói ferenceseknek a pünkösdi búcsú? Drága örökséget. Ferences őseink Csíksomlyón több mint 550 évvel ezelőtt telepedtek le. Itt templomot építettek és a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlották. Már akkor a XV. század első felében beindult Szűz Mária tisztelete. Jött a környék hívő népe, először a templombúcsú napjára, mely évente, július 2-án. Sarlós Boldogasszony ünnepén volt. Majd a Mária-ünnepeken is mind többen jöttek a szent Szüzet tisztelni, segítségét kérni. Ez a folyamat idővel búcsújárássá fejlődött és mint szép hagyomány maradt az utókorra. Rohamos léptekkel fejlődő korunkban felismeri a mai ember is a hagyomány jelentőségét. A hagyomány gyökér, amelyből új élet fakad. A csíksomlyói Segítő Máriához folyamatosan gyakorolt zarándoklat századokon átnyúló hagyománnyá vált, melyből a székely nép életerőt merített küzdelmes sorsának elviseléséhez. Ezért drága örökség a mi számunkra a Csíksomlyóra irányuló folytonos búcsújárás, zarándoklat. A vallásos jellegű körmenetezés a pogány népeknél is szokásban volt. A kereszténység átvette, és megszentelve a pogány szokásokat, keresztény Istenét és szentjeit kezdte körmeneteiben tisztelni. Így alakultak ki a ma is gyakorlatban lévő körmenetek: eucharisztikus körmenet húsvétkor, Úrnapján, gyertyaszentelő, virágvasárnapi, Szent Jobb-körmenet, Csíksomlyón a pünkösdszombati körmenet a boldogságos Szűz Mária tiszteletére.