Jézushoz vezető út [antikvár]

Sokan hallották már Jézus nyájas meghívását: »Jöjjetek én hozzám!« Ez a meghívás mind azokhoz lett küldve, akik eltávolodtak Istentől. Ezek a szavak azoknak szívéig is elhat, akik vágyódnak Istenhez, és azt a kívánságot ébresztik fel bennük, hogy visszatérjenek Atyjuk házába. Az ilyenek azonban, Tamáshoz hasonlóan, felteszik a kérdést: »Hogyan tudhatjuk az utat?« Atyánk háza oly messze tűnik nekünk s az oda vezető út oly bizonytalannak látszik. Melyik út vezethet el bennünket az Atya házába? Ez a könyv adja meg a feleletet erre a kérdésre. Ez vezet el bennünket Jézushoz, aki az »út, igazság és az élet.« Egyedül Jézus elégítheti ki az emberi lélek szükségleteit, megnyugtatja az emberi szívet és megerősíti lábainkat a békesség ösvényén. Ez a könyv az életszentségre, jellemszilárdságra törekvő embert lépésről-lépésre vezeti a keresztényi élet útján az áldások teljességéhez. Megmutatja, hogy miként juthatunk bűnbocsánathoz és hogyan ölthetjük fel Krisztus igazságát; hogyan maradhatunk Krisztusban és hogyan haladhatunk a keresztényi életben a megszentelődésig. E könyv tanításai számtalan nyugtalan léleknek nyújtottak vigaszt és reményt; Krisztus ezer meg ezer követőjét tették képessé arra, hogy nagyobb bizalommal és örömmel haladjanak isteni Tanítójuk nyomdokain. Reméljük, hogy ez a könyv még sok-sok embertársunknak és szomorú szívnek segítséget és vigaszt kölcsönöz, valamint azt is, hogy még sok élet vándornak megmutatja a mennybe vezető utat. Jákob pátriárka látta ezt az útat álmában. Ézsaútól, az ő testvérétől futva, Jákob arra a tudatra ébredt, hogy nagy bűnt követett el. Fáradtan, és attól a félelemtől lesújtva, hogy bűne mindenkorra elválasztotta őt Istenétől, lefeküdt a földre és elaludt. Álmot látott; »Imé egy lajtorja vala a földön felállítva, melynek teteje az: eget éri vala.« így tárta fel előtte Isten a menny és föld közötti kapcsolatot. Az ő álmában látott titokzatos lajtorja Jézust jelképezte. Egyedül Jézus által járulhatunk Istenhez és juthatunk be a mennyeknek országába, mert »nem is adatott emberek között az. ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk.«