Kálvin kútjából merítve [antikvár]

BEVEZETŐ GONDOLATOK TANITVANYAIM MUNKÁJÁHOZ Debrecenben élünk és dolgozunk. Itt Kálvin teológiáját nyilvánvalóan kitüntetett figyelemmel tanulmányozzuk, gondolatait gyakran idézzük. Ezt sohasem egyoldalúan tesszük, hanem mindig az egyetemes egyház tanításával, valamint Luther, Zwingli és a többi nagy reformátor teológiájával összefüggésben. Érdekes módon ebben az Időszakban két nagyobb esemény is közel került egymáshioz. A 2008-as esztendő Magyarországon a Biblia éve lett, a következő pedig Kálvin-év a protestánsok számára az egész világon. A rendszeres teológus ilyenkor természetszerűen kapcsolja össze a kettőt, és azt kérdezi, miként értelmezte Kálvin a Szentírást. Van-e olyan tanítása Kálvinnak a Szentírásról, amely elsősorban és ténylegesen hozzá kötődik? Van! Erről érdemes pár szót szólni mindjárt az elején. Hogy mi a Biblia lényege, szinte minden kor másként fogta föl. Jézus „Bibliája" az Ószövetség volt, Pál apostol is ezt használta 'írásként", amikor Timótheus nevü tanítványának ezt írta: „Az Istentől ihletett teljes írás hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra és az igazságban való nevelésre, hogy az Isten embere tökéletes legyen, felkészítve minden jó cselekedetre." (2Tim 3,16) Maga a Kánon, amit ma Bibliának nevezünk, csak a Pál apostolék utáni évszázadokban nyerte el végső alakját. Rendkívül bonyolult folyamat eredményeként jött létre a 4. század legvégén. De már az elsö századok keresztyéneit is foglalkoztatta az a kérdés, hogy miként „ihlette" Isten a Szentírást. Az első keresztyén gondolkodók Mózes kötábláihoz hasonlóan úgy fogták föl a Szentírást, mint „Isten ujja által írtakat". (2Móz 31,18) Aztán olyan fölfogás is volt, mintha Isten maga diktálta volna a szent iratokat, és ekkor az írnok tudata ki volt kapcsolva. Sok száz éven át így gondolták el, ez volt a mechanikus inspiráció felfogásának korszaka. A középkor aztán az ihletettségnek megannyi változatáról tanított, s mindegyiknek az volt a fő kérdése, hogy Isten kijelentése mennyire és miként esik egybe annak írott formájával. Még mai szemmel nézve Is, ez nagyon nehéz kérdés. Nem véletlen, hogy a Szentírás értelmezését a római