"Szeressétek egymást!" [antikvár]

Kell-e, szabad-e, lehet-e előszót írni misztikus tartalmú irodalomhoz? Hozzátehet-e még valamit az ember ahhoz, amit egy lélek belső szentélyében közvetlenül Istentől és a Szűzanyától kap? Én szívem szerint a fenti kérdésekre nemleges választ adnék. Hogy a bevezetés mégis megszületett, annak elsődleges oka a szerzőhöz fűződő komoly barátságom. Kérésére nem mondhattam nemet. Nem hiszek a véletlenekben. Máriát, a könyv szerzőjét „véletlenül" ismertem meg. Tinédzser fia az általam vezetett regnumi (Regnum Marianum rk. lelkiségi mozgalom) kiscsoportba került 1984-ben. Az első családlátogatástól kezdve mély szimpátiát éreztem édesanyja, és egész családja iránt, amely azután később barátsággá fejlődött. Annak ellenére, hogy nagyon különböző emberek vagyunk, és elfoglaltságunk miatt igen ritkán találkozunk, Mária lelkileg közelebb áll hozzám, mint sok más barátom. A Gondviselés pedig időről-időre bizonyos csomópontokban „összehozza" életünket. Ilyen ez a könyv is. Az előszó írásakor egyik első gondolatom az volt, hogyan fogalmazzam meg mindazt, amik miatt kezdettől fogva hitelesnek tartottam Mária misztikus élményeit. (Anélkül persze, hogy az Egyház helyett magamnak vindikálnám a „nihil obstat" minősítés jogát.) „Vizsgáljatok meg mindent!" (1 Tessz. 5,21) mondja a Szentírás. Én, aki racionálisan gondolkodom, alaposan, többször is végig olvastam a könyvet, és úgy látom, a szerző megtapasztalásai valóban Istentől és a Szűzanyától valók: - Mindenek előtt azért, mert nincs ellentétben a Szentírással. Nem mond sem mást, sem többet, mint a kinyilatkoztatás. - Másodszor: .Ismerve a szerzőt kijelenthetem, Mária nem „elvarázsolt" ember. Ellenkezőleg, két lábbal a földön járó „hétköznapi" keresztény. Római katolikus hitét természetes életszerűséggel éli meg (a gyakorlati szeretet cselekedetei által is) a családjában, környezetében. - Végezetül: sem a lelkiségi mozgalmát (Fokoláre) melyhez tartozik, sem az engesztelő életformát nem akarja senkire ráerőltetni. Rábízza az olvasóra, hogy Isten hívását követve, mindenki szabadon találja meg saját útját. Mária életének komoly, központi része az engesztelés. Ahhoz, hogy az engesztelő életformát - mint az Isten szolgálatának, és a szeretet megélésének egyik lehetséges útját - jól megértse minden olvasó, fontos tudni a következőket: Az engesztelés gondolata benne van a kinyilatkoztatásban, tehát mindig időszerű.