kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Benedek Elek - A magyarok története [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/98/4713098.jpg "Benedek Elek - A magyarok története [antikvár]")
Már a rómaiak is tudták: a történelem az élet tanítómestere. De vajon a 21. századi ember a globalizálódó világban katedrára engedi-e a történelmet? A magyarok története című történelmi olvasókönyv nemzettudatunk, történeti önismeretünk alapjaival ismerteti meg az olvasókat. Kincsesház ez, amelyből nemzeti kultúránk olyan értékei sarjadtak ki, mint Arany János nagy eposzai. Bennük rejlik nemzeti tudatunk alapja, magyarságunk sorsformáló történetei. Benedek Elek ebben a könyvében a magyar...
eredeti ár:
A termék ára Líra Könyv Zrt.-nél, ami nem tartalmaz online kedvezményt.
2400 Ft
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, akkor az adott boltban lévő ár az irányadó.
2280 Ft
Ez a termék törzsvásárlóként akár
2112 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Már a rómaiak is tudták: a történelem az élet tanítómestere. De vajon a 21. századi ember a globalizálódó világban katedrára engedi-e a történelmet? A magyarok története című történelmi olvasókönyv nemzettudatunk, történeti önismeretünk alapjaival ismerteti meg az olvasókat. Kincsesház ez, amelyből nemzeti kultúránk olyan értékei sarjadtak ki, mint Arany János nagy eposzai. Bennük rejlik nemzeti tudatunk alapja, magyarságunk sorsformáló történetei. Benedek Elek ebben a könyvében a magyar történelmet meséli el a kezdetektől, Attila legendás birodalmától, a honfoglalástól egészen a kiegyezésig. Sorsunk tömör foglalata ez, "Elek apó" lenyűgöző stílusában elmesélve. Ezek a veretes magyar nyelven írt szövegek a 20. században sok kiadványban méltatlan átdolgozást szenvedtek. A Kiadó leporolta a történetekre véletlen, vagy álságos szándékból rárakódott port, és Benedek Elek eredeti szövegét állította helyre. A könyv múltunkat becsülni tanít, helyünket jelöli ki a népek tengerében, de úgy, hogy nemzeti lobogónkat a közös emberi értékek előtt is meghajtja, mert nincs múltja annak a nemzetnek, aki a népek ellenére akar önmaga maradni.
Termékadatok
Cím: A magyarok története [antikvár]
Szerző:
Benedek Elek
Kiadó: Olvasók Háza Kiadó
Oldalak száma: 272
Kötés: ragasztott papír
ISBN: 9786155034473
Méret: 150 mm x 210 mm
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............