Gyomorkeserű [antikvár]

Azoknak a barátaimnak köszönhetem ezt a könyvet, akikkel immár tizedik éve minden hónap második szombatján együtt gyalogolunk. Nekik, mind a harmincuknak, akiknek minden Sétálvány előtt írok egy levelet. E levelekben részben összefoglalom, mi történt legutóbb, részben előrevetítem, mit is látunk legközelebb. Egyébként pedig elsírom, elmormogom, vagy elnevetem búnkat, örömünket, bosszúságainkat. Ezért legtöbbször a személyes hangvétel. A kötetben olvasható szövegek legtöbbnyire e levelekből kerültek ki, némelyek megjelent vagy meg nem jelent cikkekből, előadásokból. Ha nagyon hangsúlyosnak találtam valamit, olykor csonkítatlanul is. Megtűzdeltem e gyűjteményt olyan idézetekkel, amelyeket sajátomnak érzek. S most kisebb-nagyobb űrmértékű kupicákba töltve nyújtom át Önnek, aki kezébe vette ezt a könyvet, hogy kortyolgassa csak ezt a hitem szerint egészséget hozó gyomorkeserűt. Ne nyelje le rögtön, ízlelgesse és csak cseppenként, meg-megállva, elgondolkodva fogyasszon belőle. Ha elsőre tán keserű is némely cseppje, hiszem, csak a jó íz marad meg a végén. (Jávor Béla) Jávor Béla 1973 óta ügyvéd. 1994-ben megalapította az Apostolok Asztaltársaságot, 1997-től a Nemzeti Kör tagja. írásai 1997 óta jelennek meg (Magyar Nemzet, Kötetei/tanulmányai; A magyar katolikus egyház a harmadik évezred elején (tanulmány, 2001); Bj Szent Lecsó (válogatott publicisztikák, 2001); Élet és Irodalom, majd Heti Válasz). Barátom/ném (levelek. 2002).