Herzl - Theodor Herzl és a zsidó állam alapítása []

Felhívjuk figyelmét, hogy az akció keretében értékesített teljesen hibátlan könyvek között előfordulhatnak szépséghibás könyvek (karcos a borítója, sárgult a lapok éle stb.), ezek az apróbb hibák azonban nem befolyásolják a könyv használati értékét. Amennyiben ilyen könyvet kap, a példányt nem áll módunkban cserélni. Az ajánlat a készlet erejéig érvényes. Az akció más kedvezménnyel nem vonható össze.

Ma Budapesten, a Dohány utcai zsinagóga előtti tér Herzl Tivadar - azaz Theodor Herzl - nevét viseli, mert itt állt valaha az a ház, amelyben 1860-ban a világra jött "a zsidó állam megálmodója", ahogy az emléktábla írja.

Itt is élt, és a budapesti Evangélikus Gimnáziumot látogatta, amíg tizennyolc éves korában Bécsbe nem költözött a család. Herzl, aki az Osztrák-Magyar Monarchia liberális légkörében nevelkedett, valójában nem politikusnak született, hanem sokkal inkább gondolkodónak; az antiszemitizmus megállíthatatlannak tetsző terjedése, és főleg a kelet-európai - oroszországi - zsidóság mérhetetlen nyomorúságának, kitaszítottságának, és elnyomatottságának a megismerése tette azzá, és késztette élete főműve, A zsidó állam megírására.
A röpirat megjelenése fordulópontnak bizonyult a zsidóság történetében, és a szerző életében is. Attól fogva minden percét, és energiáját ennek az utópisztikusnak tetsző eszme megvalósítására áldozta - kudarcok sorozata közben kitanulva a politikát és a diplomáciát, és a csak látomásaiban élő állam jegyében megszervezve a politikailag szinte még öntudatlan európai zsidóságot, és szívós küzdelmek során létrehozva, és politikai tényezővé téve a cionista mozgalmat, miáltal 1904-ben bekövetkezett halála után negyvennégy évvel Izrael államának megalapítójává vált.
Ezt a történetet mondja el ez az életrajz, beleágyazva történelmi háttérbe, naplókra, levelekre, korabeli dokumentumokra támaszkodva, és nem utolsó sorban bőven idézve Herzl irodalmi alkotásaiból is, hogy ezáltal bemutassa gondolkodásának mozgatórugóit és fejlődését.

Shlomo Avineri, izraeli politológus, közéleti személyiség, a jeruzsálemi Héber Egyetem politológus professzora, a Yale, a Cornell, a University of California, az Oxford és a Central European University vendégprofesszora. 1996-ban neki ítélték az Izrael-díjat, a legmagasabb rangú állami kitüntetést.
Számos politikai filozófiai írás szerzője, Marx és Hegel mellett a korai cionista gondolkodók, Moses Hess és Theodor Herzl munkáival foglalkozott. Könyveit számos nyelven kiadták.