Sámánok világa

A samanizmus nemzetközi hírű kutatója, Hoppál Mihály azon tanulmányaiból állított össze kötetet, melyben a 20. század végén és a 21. század elején Szibéria szerte és Kínában végbement - sámánokat is érintő - változásokat kívánja bemutatni. Mint az MTA Néprajzi Kutatóintézetének munkatársa (2003-tól 2009-ig igazgatója) három évtizeden át rendszeresen felkereste azokat a kis népeket, akiknél a sámánság nyomai felfedezhetők. E terminus használata tudatos a bevett samanizmus helyett, mert a második főrészben közölt elemzéseinek célja nem egy általános modell felvázolása, hanem inkább a sámánok kultúrájának helyi jellegzetességeit feltárni. Hipotézise szerint a lokális történésekben kimutatható a globális tendencia, amely fordítva is igaz. ***A szakterület nemzetközi szervezeteinél (Európai Folklór Intézet, Nemzetközi Sámánkutató Társaság) vezető tisztet betöltő szerző az ún. posztmodern antropológia alapállásából az etnoszemiotikai megközelítéssel a társadalomtudományokban, közelebbről az antropológiában az utóbbi időben kialakult módszertani elveket követi. E szerint az általa megfigyelt és interpretált helyi, konkrét jelenségek, a sámánok és akcióik jelentéssel bírnak az adott népcsoport tagjainak világában. A fekete-fehér illusztrációkkal kísért kötet első része a téma tudománytörténeti hátterének felvázolása, nemzetközi kitekintéssel, melyben Hoppál inkább - munkájukat folytatva - a hazai kutatókra fókuszál (Baráthosi Balogh Benedek, Diószegi Vilmos). A harmadik főfejezet a terepmunkák során szerzett tapasztalatok, a látott szertartások tárháza. A szakkönyvtárakon kívül az általános gyűjtőkörű könyvtárakba is ajánlható, jegyzetekkel kiegészített tanulmánykötetet bőséges irodalomjegyzék és színes képmelléklet teszi teljessé.
"www.kello.hu © minden jog fenntartva"