Indiai bölcsességek minden napra [antikvár]

Rabindranath Tagore 1861. május 7-én született, szülei tizennegyedik gyermekeként Kalkuttában. Nagyapja, gazdag vállalkozó, egyformán híres volt fényűző életmódjáról és a nagylelkű adakozó természetéről. Rengeteg adósságot hagyott hátra fiának, Rabindranath apjának, amelyeket az egy fegyelmezett, aszkétikus élet árán fizetett vissza. A nagyapa és az apa is szociálisan elkötelezett ember volt, és az ortodoxiába merevedett hindu vallás megújításáért szálltak síkra. Tagore így ért a családjában uralkodó légkörről: "A vallást érintő heterodox álláspontunk miatt megvetettek bennünket, így a kaszt nélküliek szabadságát élvezhettük." Ilyen háttérrel nem csoda, ha a költő aktív szerepet vállalt a brit gyarmati uralom elleni felszabadító mozgalomban, ami többek között a Gandhival való, kritikától sem mentes barátságát eredményezte. Ő volt az, aki Gandhit Mahatmának - Nagy Léleknek - nevezte. Ám akármennyire is elismerte az érdemeit, mégsem átallotta nyilvánosan kritizálni egyes szerencsétlen megnyilvánulását. Tagore mindig őszinteségre törekedett. Amikor 1919-ben brit csapatok Amritsarban rálőttek a fegyvertelen tüntetőkre, tiltakozásul visszaadta a nemesi "sir" címet, amelyet négy évvel azelőtt adományoztak neki.