A Tatár-hágó előtere

Dáné Tibor (1923-2006) kolozsvári író, szerkesztő. Tudománynépszerűsítő művei mellett legnépszerűbbek ifjúsági regényei voltak: az Athá-Rá, a fáraó írnoka (1958), A Tau Ceti hívójele (1968), Négy tenger hajósa (1973), A varázsvessző lovagja (1978), A fáraó igazlátó szeme (1979).

Az emlékirat a szerző híradó tisztként átélt második világháborús emlékeit dolgozza fel. A katonai emlékiratok és az irodalmi felnövekvés-történetek hagyományába egyaránt illeszkedő munka fókuszában az a bő másfél esztendő áll, amelyet a szerző 1944. március 24-étől (a huszonegyedik születésnapjától) kezdődően 1945. június végéig a galíciai fronton, illetve hadifogságban töltött.

A Tatár-hágó előtere azonban csak lazán követi az események időrendi sorrendjét, az emlékezés működésének mechanizmusa szerint időnként elkanyarodik az előzmények irányába vagy az egyes szereplők sorsának utólagos alakulása felé, ezáltal olvasmányos korrajzot is nyújt a huszadik század Magyarországáról és Erdélyéről, legfőképpen pedig Kolozsvárról. Az immár szép számban megjelent második világháborús hadinaplók és emlékiratok sorából kiemeli a szépírói tudás, amellyel szerzője megjeleníti a huszonévesek fogékonyságával átélt hol tragikus, hol humoros élményeket. A könyvnek hátborzongató aktualitást ad a címben is szereplő helyszíntől nem messze most - lám - ismét pusztító háború...