Tiszavirágok

Egy regény, aminek nemcsak fontos üzenete, de hatalmas szíve is van.

Egy váratlan költözés is lehet pozitív élmény, ha az ember egyszer csak egy vadregényes helyen találja magát, és kiderül, hogy meglepően jó fejek laknak ott. Tisza, PET Kupa, háború, barátok és árulások, egy lassan gyógyuló szív, mennyi minden fér bele egy nyárba még?


10+

"Az önkéntesek közül egy rasztahajú srác előkapott egy gitárt, aztán egy csomóan énekelni kezdtek, ropogott a tűz, egészen felforrósította az arcunkat. A Kalózokkal összekapaszkodtunk, és ringatóztunk a zene ütemére. A Tisza boldogan hömpölygött mellettünk, sok-sok kilónyi szeméttől megkönnyebbülve. Még a szúnyogok sem tudták elrontani a kedvünket. Megkezdődött a nyár. Az első nyaram a Tiszán."





Azt mondják, képtelen vagyok a boldogtalanságra – interjú Madarász Évával
Madarász Éva regényének nemcsak fontos üzenete, de szíve is van.

A Tiszavirágok főszereplője egy igazán belevaló lány, aki a főváros után felfedezi a természet szépségeit. Te is ilyen belvárosi lány vagy, aki rácsodálkozik a vízibivalyra, a compóra és a madárvilág légies egyedeire?

Igen, én nagyon urbánus vagyok, szeretem Budapestet, a Belvárost, az összes jó és rossz aspektusával együtt, a Vár, a Városliget, a belső kerületek kis utcái nagyon a szívemhez nőttek. Ha el kéne költöznöm, mint a Tiszavirágok főszereplőjének, biztosan azt érezném, hogy összedőlt a világ, de minimum, hogy az én életemnek annyi… Viszont… egy régi, nagyon jó barátom szerint van egy szupererőm: képtelen vagyok a boldogtalanságra. Ez persze, nem így van, de nagyon igyekszem ehhez tartani magam, nyitott vagyok minden újra, szeretem az izgalmat, nem zárkózom el az ismeretlen dolgoktól, úgyhogy valószínűleg gyorsan megtalálnám a nekem tetsző dolgokat egy teljesen más környezetben is.

A valódi emberi kapcsolatok, az egymásért kiállás is a regény fontos eleme. Nehezebben megy ez a mai kiskamaszoknak?

A kiskamaszok száz évvel ezelőtt is ugyanezekkel az életkori sajátosságokkal küzdöttek, ugyanúgy megvívták a maguk harcát a szüleikkel, a barátaikkal, ugyanúgy szerelembe estek, szenvedtek vagy attól, hogy van nagy Ő, vagy attól, hogy nincs…szerintem csak a körülmények változtak. Ma mindenféle kütyü megvan ahhoz, hogy egy gyerek egyedül is remekül érezze magát, és a számítógép, a mobiltelefon nem ördögtől való, de egy inspiráló közeg, egy hiteles felnőtt, egy jó tanár, komoly személyiségformáló erővel bír, egy fontos cél nagyon magával ragadhatja ma is a srácokat. A mai gyerekeknek ugyanúgy szükségük van a barátaikra, mint ahogy mindig, minden korban. Egy jó közösségben biztosan kiállnak egymásért!

Csak semmi szemétkedés – üzeni az alcím sejtelmesen. Mire utal?

Sejtelmes, és kétféleképpen is értelmezhető. A regény végén két gyerekcsapat küzd az elemekkel és egymással, a mindent eldöntő PET Kupán. Szemetet gyűjtenek a Tiszából, megtanulnak „zöldebben” gondolkodni, észrevenni és vigyázni a körülöttük élő állatokra, madarakra, növényekre. Az alcím másik jelentése a barátság erejére utal, és az egymásra figyelés, az igazságos döntések meghozatalának fontosságát sugallja.

Líra Könyvklub cikk