A szív szabadságharcosai

Lili és Bálint története az 1848-as szabadságharc idején játszódik. De játszódhatna száz évvel korábban, vagy akár ma is. Mit érnek az érzéseink, ha nem éljük meg őket, a gondolataink, ha nem hallgatunk rájuk? Mit ér a szabadságunk, ha a lelkünkben rabok vagyunk?
Ahogy 1848 tavaszán szerte Európában a hangjukat hallatják a szabadságharcosok, úgy érti meg Lili is elfojtott vágyait.

"Bele akartam bújni egy szárnyait bontogató fiatal lány bőrébe. Érezni akartam, ahogyan felismeri, mit is jelent az igazi szabadság. Ott akartam lenni, amikor először megdobban a szíve, felpezsdül a vére, szóra nyílik a lelke. Ehhez nem is találhattam volna alkalmasabb színteret, mint a szabadságharcot, és benne egy forradalmárt, aki talán sokkal többet jelent a lány életében, mint önmagában a szerelem.
Imádtam írni, Lilivel együtt átélni a fiatalságot, szabadságot, kibontakozó szerelmet!"
Bauer Barbara

A regény központi helyszíne a Szomolay-birtok, ahol a család nyugalmasnak tűnő életét eddig csupán egyetlen dolog zavarta meg: Szomolay Emília, azaz Lili zabolátlan természete. Édesapja, miután a két nagyobbik lányát férjhez adja, úgy véli, legkisebb lányával is kezdenie kell valamit, így Pozsonyba küldi. Célja, hogy Lili ott tanuljon jó modort, nőjön fel és a pozsonyi társasági élet forgatagában találja meg a megfelelő kérőt. Miközben Lili távol kerül az otthonától, a birtok nyugalmát ismét megzavarja valami: a szerte Európában terjedő forradalmi hangulat. Gróf Szomolay Aladár úgy dönt, hazarendeli Lilit, és nem sokkal azt követően, hogy a lány visszatér, Pesten is kitör a forradalom.

Emíliát a közélet ezidáig hidegen hagyta, ám nem sokkal hazatérése után találkozik nővére kérőjével, Békéssy Bálinttal, aki radikális fiatalember hírében áll, és meggyőződésének hangot ad a családi asztalnál is. Bár Lili eddigi kedvtelését a lovai jelentették, maradék idejében pedig édesapja könyvtárát bújta, most fellángol a szabadság iránt érzett szenvedélye. Részese akar lenni az ország sorsát meghatározó eseményeknek. Úgy érzi, végre elérkezett az ő ideje. De bármennyire is szeretne csatlakozni a férfiak világához, a kapuk bezárulnak előtte. Az egyetlen út, amin elindulhat álmai megvalósítása felé, Békéssy Bálinton át vezet. Ám egy idő után már Lili sem tudja, hogy a szívét a szabadság, vagy a szenvedély iránti vágy irányítja-e.


BAUER BARBARA 1974-ben született, azóta él Etyeken. Írói pályáját újságíróként, televíziós szerkesztőként kezdte, mára hazánk egyik legtermékenyebb írója. 2012-ben jelent meg első regénye, a Légikisasszonyok, majd a sorozat további kötetei, a Két út között és a Magánutak. A Vakrepülés és az Elsuttogom százszor után megírta nagy sikerű történelmi regényeit, a Porlik, mint a sziklát, Az élet hangját, a Még látlak odafennt, a Kétszáz éves szerelmet, Az aranyműves fiát, A fényfestőt, A fekete rózsát. Írt életregényeket, köztük gróf Wenckheim Krisztina történetét, A leggazdagabb árvát; Demján Sándor gyermekkora nyomán a Messziről jött fiút és Máté Péter életregényét, Most élsz címmel.