Annától Annáig

Minden család egy regény, de csak néhány családból lesz valóban regény.
Most ennek a ritka pillanatnak vagyunk tanúi, Völgyi Lajos előző könyvének központjában "Májbro" állt, a disszidens báty, aki a langymeleg Kádár-korszak helyett a napfényes Ausztráliát választja. Most ennek a családnak minden további tagját megismerjük, mondhatnám, apraja-nagyját.
A faluról érkező anyukát, Annát, aki előbb egy híres író cselédje lesz, majd rövid időre Moszkvába kerül.
A "focibuzi" öcsit, aki "a nyár fővárosában" találja meg a számítását.
Májbro lányát, akit Münchenig repít a karrierje. De ők csak a főalakok, a "nagyja", mellettük a család számos mellékszereplője felbukkan, ők az "apraja".
A díszletek meglehetősen színesek: az ötvenes évek Szovjetuniójától a szocialista Balatonig, Ausztráliától Németországig. Zakatol velünk a családvonat a Rákosi-korszaktól a gulyáskommunizmuson át a rendszerváltás utáni időkig, szinte napjainkig, amikor is egy újabb Anna bukkan fel - Annától Annáig tart a történet.
"A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az" - kezdi Tolsztoj az Anna Kareninát.
Hogy Májbro családja boldog vagy boldogtalan, azt nem tudnám megmondani, de hogy a maga módján az, ez kétségtelen.
Cserna-Szabó András