A szivárvány

A poros deszkapadlón gondosan összehajtogatott papírlap hevert. Egy német nyelvű újságcikk, fakó fényképpel felfelé, amelyen két náci egyenruhás katona néz a fényképezőgépbe. Éppen vissza akartam tenni a dobozba a többi régi holmi közé, amikor a szöveg egy részlete megütötte a szemem. Elakadt a lélegzetem. Ismerem ezt a nevet.

London, napjainkban. Isla szeretett nagyapja történetein nőtt fel, amelyek a világháború előtti Lengyelországról szóltak és egy fiatal katonáról, aki bátran harcolt a németek ellen, hogy megvédje a honfitársait. Amikor a nagyapja kilencvenötödik születésnapjára készülve fényképeket keresgél, megdöbbenve pillantja meg a férfit náci egyenruhában. Minden hazugság lenne, amit róla tudott?

Nagyapja súlyos demenciában szenved, őt nem tudja megkérdezni, ezért Isla magára tekeri a szivárványszínű kendőt, amelyet a férfi a háborúból hozott, és nekilát, hogy kiderítse az igazságot. A történet, amit felfedez, letaglózza. Egy gyerekkori szerelemről szól, amit családi kötelezettség tép szét, és arról, hogyan kockáztatta az életét, a szerelmét és becsületét egy fiatal férfi, hogy titokban az igazságért harcoljon az ellenséges csapatok szívében...

Megható történet szerelemről, kötelességről és a családot átszövő titokról, igaz történet alapján.