Ez a termék NEM NYOMTATOTT KÖNYV, olvasása csak megfelelő elektronikus eszközökön lehetséges.
Felhívjuk figyelmét, hogy Ekönyvekre/EHangoskönyvekre nem vonatkozik az elállási jog, így téves megrendelés esetén nem áll módunkban a termék árát visszatéríteni.
A lélektan, a történelem és az irodalom különleges találkozásának dokumentuma ez a könyv. A lélektané, amely az ember megismerését tűzi ki célul (és eközben folyamatos önreflexióra készteti és önismerettel ajándékozza meg), a történelemé, amely időbe, térbe,...
A lélektan, a történelem és az irodalom különleges találkozásának dokumentuma ez a könyv. A lélektané, amely az ember megismerését tűzi ki célul (és eközben folyamatos önreflexióra készteti és önismerettel ajándékozza meg), a történelemé, amely időbe, térbe, társadalmi és kulturális kontextusba ágyazza az embert, és az irodalomé, amely a maga sajátos útján az emberi lélekbe tud hatolni. E három terület gyümölcsöző dialógusából születettek a könyv számos elméleti kérdést tárgyaló és gyakorlati példát bemutató fejezetei. A Pszichobiográfia és irodalom című munka számot tarthat mindazok figyelmére, akik általában a lélektan, az irodalom vagy a történelem iránt érdeklődnek, továbbá mindazokéra, akiket az irodalompszichológia, a pszichobiográfia, a huszadik század első felének magyar irodalma, valamint e tudományterületek kapcsolódási lehetőségei érdekelnek. A könyv az egyetemi oktatás számára (mind magyar, mind pszichológia szakon) hiánypótló szakirodalomnak tekinthető. A szerző irodalomtörténész és pszichológus, munkássága e két tudomány határterületeinek kutatására irányul. Interdiszciplináris szemléletmódja jelen könyvét is átszövi, éppúgy, mint az a törekvése, hogy mindkét tudományterület képviselőit megszólítsa, együttgondolkodásra és vitára ösztönözze.
Bálint Ágnes (Németh Sándorné, Adony, 1922. október 23. – Vecsés, 2008. október 24.) József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg.
Már kisgyermekként is jól rajzolt. Anyja már 5 éves korában megtanította olvasni, írni. Korai olvasmányai (Karl May, Jókai Mór) nagy hatással voltak rá.A gimnázium első két osztályát magánúton végezte. Vizsgáit a székesfehérvári leánygimnáziumban (jelenleg Teleki Blanka Gimnázium) tette le. Ott végezte el a III. évet is. A következő évben a család úgy döntött, hogy a budapesti Angolkisasszonyok zárdájában tanul tovább. A zárdai életet nagyon nem szerette.1937. októberétől Bécsben a Frauenakademie nevű rajzintézetben rajzolni tanult. Tanultak könyvillusztrálást és plakátrajzolást is. Ezt az iskolát nagyon szerette. Közben (14 éves korában) a Magyar Úriasszonyok nevű folyóirat mellékletében a Fánni, a modern tündér című meseregényét folytatásokban közölték.
1944-ben feleségül ment dr. Németh Sándorhoz, akitől két lánya született, Ágnes és Anna.
1958. február 1-jétől 1986-os nyugdíjazásáig a Magyar Televíziónál dolgozott. Bálint Ágnest a TV Maci szülőanyjának nevezik, mert ő írta az Esti mese szignálfilmjének eredeti forgatókönyvét, és ő találta ki a kis maci karakterét is. 1961-től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola), majd a rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme). 1968-ban indította az első környezetvédelmi műsort, a Kuckót.
Később több könyve (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola-kötetek, Frakk-kötetek, Szeleburdi család) és fordítása (Babar) is megjelent. A Szeleburdi családot és a Hajónaplót Palásthy György két filmben feldolgozta. A Magyarországon a 90-es évek közepén bemutatott Garfield rajzfilmekhez is ő készítette el a magyar szövegeket.
Férje 1989-ben meghalt, s ezt a csapást nem tudta feldolgozni. Utána visszavonultan élt.2008. október 24-én, egy nappal 86. születésnapja után elhunyt. 2008. november 5-én Budapesten a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra, a pályatársak nevében Csukás István mondott búcsúztató
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.