A magyar fizetésképtelenségi jog kézikönyve I-II. 8. hatályosított kiadás

izetésképtelenségi jogunk az utóbbi néhány évben jelentős átalakuláson megy át. A statikus kézikönyv csak részben tudja követni ezeket a változásokat, a kézirat lezárásának időpontjában (2022. január 2.) hatályos szabályokat tárgyalja. A feldolgozott változások egy része (például a bűnügyi vagyont érintő felszámolás kérdései) a csődeljárás szabályai között jelent meg, más része viszont új eljárásként ad lehetőséget a gazdálkodó szervezetek számára a fizetésképtelenségi helyzetek elkerülésére.

A legfontosabb ezek közül a szerkezetátalakítási eljárásokat szabályozó, 2022. július 1-jén hatályba lépett 2021. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Szát.), amely az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1023 irányelvének magyar jogba történő átültetését valósítja meg. Ennek a törvénynek a legnagyobb újítása és a legfontosabb lényegadó tulajdonsága az, hogy már a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezése előtt megindíthatók a Szát.-ban szabályozott eljárások. Ezekre a szabályokra a kézikönyv csak utal, terjedelmi okból a külön eljárás feldolgozása nem lehetséges.

A pandémia alatt a 179/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet a vállalkozások reorganizációjáról szóló eljárást szabályozta. Ennek a rendelkezéseit a 2021. évi XCIX. törvénybe iktatták be, a kézikönyv ezt a szabályrendszert dolgozza fel a csődeljárás szabályai után, biztosítva az összevetés lehetőségét.

A csődjog megújulása ellenére a magyar jogalkotás évtizedek óta adós egy korszerű csődtörvény megalkotásával, amely a hitelezők és az adós érdekét is megfelelően védi, nem ad menekülési útvonalat a tisztességtelen vállalkozások számára. Addig is figyelemmel kell lenni a szabályozás állandó változására, ezért a kézikönyv alkalmazása mellett elkerülhetetlen a hatályos szabályozás figyelemmel kísérése.