Valósággyár

Az ítélet indokolásában a bírónak alá kell támasztania döntését, ami nem történhet meg a jogeset történeti tényállásának bemutatása nélkül. A hagyományos felfogások szerint e történeti valóság leírása egyszerű feladat, mivel nem kell mást tenni, mint leképezni, visszatükrözni a valóságot.

Az emberi gondolkodás ellenben konstruktivista, s a konstruktivizmus számos fordító mechanizmus segítségével - a nyelv, a tudás-tradíciók, az attitűdök, a kulturális minták stb. - építi fel a világot. Amennyiben az emberi gondolkodás konstruktivista, miért működne a bírói gondolkodás másként? Amennyiben másként működik, akkor miként lehet leírni?

A könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ. Filozófiai, jogelméleti, tudásszociológiai kirándulásra hívja az olvasót, s az út során feltárja a megoldás alternatíváit. A XX. sz. elején domináns német szociológiából a tudás és a lét szerkezetének kapcsolatát, a francia szociológiából a gondolkodás és a tudás kategória-rendszerének társadalmi beágyazottságát, az amerikai szociológiából pedig a tudás emberi interakció és kommunikációs központúságát emeli ki. Rámutat a szervezett igazságszolgáltatáson belül működő és formalizálódó tudások szociológiai jellemzőire, a bírói legitimitás és a bírói szerephez tartozó gondolkodás rendszerének intézményes meghatározottságára.

E hézagpótló monográfiát ajánljuk a bírák, ügyvédek és jogászok mellett a tudásszociológia, a szociológia, a filozófia iránt érdeklődő közönségnek. A visszatükröződés mítoszát leromboló, az emberi tudás valóságos folyamatait felidéző elemzés mindazok számára érdekes lehet, akik napjainkban még kíváncsiak a világunkat működtető és felépítő ember gondolkodásának alapjaira.