Emberi erőforrásaink 21. százada

"A hazai emberi erőforrás helyzetének áttekintése nem ad... igazán pozitív képet, azonban nem is ígér... katasztrófát. Mert az végül is nem katasztrófa - csak a hazai politikai osztály teljesítményének szomorú eredménye -, hogy Magyarország a bemutatott elemzéseink alapján a kelet-európai posztszocialista országok közötti valamikori vezető helyét nem egyszerűen elveszíti, hanem lényegében az Európai Unió leggyengébben teljesítő országainak egyikévé kezd válni. A 2000-es évek második évtizedének oktatáspolitikája, migrációs politikája, cigánypolitikája, nőpolitikája és tudománypolitikája mind abba az irányba mutat, hogy nem vagyunk képesek megfelelően fejleszteni humán erőforrásainkat.
Az ország lakosságának vertikális képzési szerkezete meglehetősen torz, amely a 2010-től regnáló oktatáspolitika nyomán még tovább deformálódik. Még tovább szélesedik azon középfokú rétegek aránya, akiknek át- és továbbképzése az alapképzettség hiányosságai miatt szinte lehetetlen. Emellett mind az általános középfokú képzést szűkíteni igyekszik a kormány a kisgimnáziumok bezárásával, mind a felsőoktatás expanzióját próbálja visszafogni, visszafordítani. Ezekkel a lépésekkel éppen ellenkező irányba mozdul el az emberi erőforrások alakítása..., mint amilyen irányba az Európai Unió vagy a fejlett világ vezető országai haladnak."