A megfigyelési kapitalizmus kora

A kilencvenes évek végén alapított Google kezdetben egyike volt a
Szilícium-völgy gombamódra szaporodó internetes startupjainak.
A vállalat ugyan létrehozott egy hatékony keresőmotort, de az
első években messze nem volt nyereséges. 2004-ben viszont a bevételei
már elérték a 3,5 milliárd dollárt, ami kevesebb mint négy
év alatt egészen elképesztő bevételnövekedést jelentett. Miként
volt ez lehetséges?
A könyv nem a Google-ról szól, bár számos ponton hivatkozik
e vállalat - illetve a másik nagy adatgyűjtő, a Facebook - gyakorlataira.
A szerző célja sokkal átfogóbb: feltárni a digitális korszak
új gazdasági logikája, a megfigyelési kapitalizmus alapvető mechanizmusait,
gazdasági mozgatórugóit és hosszú távú társadalmi
céljait. A szerző meggyőződése szerint a tét nem kisebb, mint
az emberiség jövője: ahogyan az ipari kapitalizmus felborította
a természet egyensúlyát, úgy most az a veszély fenyeget, hogy az
új gazdasági modell az emberi természetet gyűri maga alá.
A megfigyelési kapitalizmus óriási sebességgel terjeszkedik az
internetfelhasználók tevékenysége nyomán keletkező "viselkedési
többlet" szimpla begyűjtésétől és értékesítésétől az emberi
viselkedés tudatos befolyásolásán át a valóságos világ teljes meghódítása
felé. Ebben a mérhetetlen anyagi erőforrások mellett az
adatgyűjtés példátlan léptékű, okoseszközök garmadáját mozgató
gépi intelligenciája van a segítségére. A Nagy Testvér helyett immár
a "Nagy Másik", a mindenütt jelen lévő digitális architektúra
figyel bennünket, erőszak nélkül terelve a felhasználókat a kívánatos
viselkedés felé. Az új világ metaforája a Kaptár: a tudás
egyenlőtlen elosztásán alapuló, totális társadalom, amely a gépi
tanulás mintájára szerveződik, végső soron felszámolva az egyént,
a szabadságot és a demokráciát.